A Robin Hood-adó emelné a fűtésdíjat

A KDNP számításai szerint a kormány által javasolt Robin Hood-adónak is nevezett, az energiaszektort terhelő 8 százalékos különadó nem 30, hanem 60–70 milliárd forinttal emelné a lakossági terheket a távhőszolgáltatásban, mivel a beterjesztett törvényjavaslat csak az erőművek 46 milliárdos, a villamosenergia-kereskedők 65 milliárdos és a gázenergia szektor 348 milliárdos nyereségével számol, de a Mol 400 milliárd forintot meghaladó profitjával nem. Erről Molnár Béla kereszténydemokrata országgyűlési képviselői beszélt pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Úgy értékelte: logikátlan a kormány gondolkodása, mivel arra hivatkozva utasította el a távhő áfakulcsának csökkentésére irányuló ellenzéki javaslatot, hogy az nem mérsékelné az árat, mert a szolgáltatók megemelnék áraikat, de a Robin Hood-adó bevezetésével ez szintén azonnal várható lenne.

A KDNP javaslata szerint nem a jelenlegi, a tőzsde által felhúzott, magas energiaárakhoz kell szabni a fogyasztói ár megállapítását, hanem az energiatermelés költségeihez. Hozzáfűzte: a Robin Hood-adó büntetné a hatékonyságot növelő termelőket, mivel az ilyen beruházások értelemszerűen magasabb árréssel járnak.

Molnár Béla úgy látja: a liberalizáció azért káros az energiapiacon, mert Európára és ezen belül különösen Magyarországra az energiaszegénység jellemző, tehát nem lehet nagy kínálat, sok szereplő, vagyis verseny.

„Robin Hood eladta a sherwoodi erőt, de részesedést akar annak terméséből” – kommentálta a politikus a különadó összefüggését azzal, hogy 1995–96-ban a Horn-kormány privatizálta az energiaszektor jelentős részét.