Ha feketézik, nincs segély

[caption id="" align="alignleft" width="300"] A jövőben az kapna szociális segélyt, aki valamilyen oknál fogva nem képes munkavállalásra - fotó: AS
[/caption]Törvénymódosításokkal változtatna a kormány a rendszeres szociális segélyezésből élők foglalkoztatásán az Út a munkához program keretén belül. Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján a változtatás lényegének azt nevezte, a jövőben az kapna szociális segélyt, aki valamilyen oknál fogva nem képes munkavállalásra, aki viszont igen, közfoglalkoztatásban venne részt, amiért munkabér járna.

A miniszter ehhez fontosnak tartja, hogy a települési önkományzatok kedvezőbb pénzügyi feltételekkel rendelkezzenek. Ezért többek között a közfoglalkoztatásért járó munkabér járulékterheit a munkaerő-piaci alap fizetné. Szűcs Erika hangsúlyozta: a segély folyósításának feltételévé válik a jövőben az általános iskola kötelező elvégzése, illetve szakképzési programokon való megjelenés. Ennek értelmében azoknak a 35 év alattiaknak, akiknek nincs meg az általános iskolai végzettsége, ki kell járniuk a nyolc általánost.

Az új szabályozás szankciókat is tartalmazna. Például azok esetében, akik az előírt foglalkoztatási kötelezettségeiket nem teljesítik, megszűnne a támogatás. Ugyancsak büntetnék a rendszeres szociális segély melletti feketemunkát. Először figyelmeztetés, másodszorra a segélyezés háromhavi szüneteltetése, harmadik „tettenérés” esetén a segélyezés megvonása lenne a szankció. A kormány rögzítené a közfoglalkoztatásért járó munkabért, ami nettó 56 100 forint lenne. A közfoglalkoztatással töltött időszak beleszámítana a nyugdíjelszámolásba is. Jövőre egyébként úgy kalkulál a kormány, hogy 45,4 milliárd forintot költenek közfoglalkoztatásra, az első programok 2009. április 1-jétől kezdődnének.

Lapunk összevetette, hogyan alkalmazzák Magyarország két eltérő helyzetű településén a rendszeres szociális segélyezést és a foglalkoztatást. Mosonmagyaróváron egy, az év elején alkotott rendelettel tulajdonképpen megelőzték a kormány intézkedéseit. Szabó Miklós polgármester kérdésünkre elmondta: náluk nem a segélyért kell dolgozni, hanem együttműködésre kérik a rendszeres szociális támogatásban részesülőket: közmunka végzéséért munkabért kapnak, de közben nem jár a segély. A polgármester ismertetett egy tipikus helyi problémát. A segélyben részesülők közül sokan Ausztriába járnak át dolgozni feketén, így a szociális támogatást is kapják és a fizetést is, euróban. „Éppen ezt akartuk megakadályozni” – mondta Szabó Miklós. Hozzáfűzte: miközben valakit legálisan foglalkoztatnak, az illető nem tud máshol feketén dolgozni, és segélyt sem kell fizetni fölöslegesen.

A zempléni Monok arról vált ismertté, hogy a helyi rendelet szerint a szociális segélyért dolgozni kell. Szepessy Zsolt polgármester korábban úgy nyilatkozott, a jelenlegi szociális segélyt igénylőket munkaképességüktől függően, különböző módon kellene támogatni, a szülőket pedig rá kellene venni, hogy járassák iskolába gyermekeiket.

Mekkora lehet a válság miatti munkanélküliség?

Szűcs Erika szerint óvatosan kell bánni a pénzügyi válság generálta munkanélküliség kérdésével. A miniszter szerint azok az adatok, melyek 200-300 ezres hazai munkanélküliséget jósolnak, kissé túlzóak. Úgy véli, plusz néhány 10 ezres állásvesztővel kell számolni nálunk. A kormány 20-30 millárd forintot különít el ennek kezelésére, de a válságból adódó új munkaerő-piaci helyzetekre a szociális és a gazdasági tárca is készít forgatókönyvet.