Marad a bér a közszférában

Egészen békés nap volt hétfőn az Országgyűlésben, pedig a hitelválság és a nemzeti csúcs hatása mindennapos beszédtéma. A Fidesz nem vonult ki - igaz, a miniszterelnöknek most nem volt előre bejelentett napirend előtti felszólalása -, és vezető politikusai közül sem szólalt fel senki. Gyurcsány Ferenc viszont két hozzászólásra is reagált. "Ilyenkor egy parancs van, a biztonság parancsa" - mondta a kormányfő a válsággal szembeni fő tennivalóval kapcsolatban először Lendvai Ildikó felszólalása után. A miniszterelnök átmeneti periódusról beszélt, ami alatt nem lehet a pártoknak egymásra licitálni, legfeljebb a felelősség kérdésében.

Gyurcsány szerint ugyanakkor szövetséget kell kötni olyan kérdésekben, mint a költségvetési plafonról szóló törvény, az adórendszer egyszerűsítése és a pártfinanszírozás. Másodszor Boross Péter hozzászólása után beszélt a válságról a kormányfő. Az MDF képviselője szerint nem lehet tabu a közszférában a 13. fizetés, továbbá a 13. havi nyugdíjakon is változtatni kellene. Boross javaslata alapján az igazán rászorultaknál kellene meghagyni ezt a juttatást. Minderre Gyurcsány úgy reagált, szociális téren visszafogottak a kormány lehetőségei. Kiállt a közszférában dolgozók mellett is. Mint mondta, egyes területeken nem lehet sem elbocsátás, sem bércsökkentés. A miniszterelnök példája szerint a rendőrök létszámát éppenhogy növelni kellene, mint ahogy a fizetésüket is, de - fűzte hozzá - hasonló helyzetben vannak az ápolónők.

Az MSZP részéről Lendvai Ildikó frakcióvezető olyan fontos üzenetként értékelte a nemzeti csúcsot, mint ami azt üzeni a hazai és a nemzetközi piacoknak: azok is szóba tudnak állni egymással a válság kérdésében, akik egyébként nem szoktak. "A többség a biztonság és a stabilitás oldalán áll" - mondta Lendvai. A KDNP-s Harrach Péter új megszorító csomagról beszélt. Véleménye szerint nem a kisemberekkel kell megfizettetni a válság árát. Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője összefogást sürgetett a válságban. A biztonság az ő felszólalásában is előkerült: Kóka azt mondta, Magyarország biztonságát többek között az adócsökkentéssel lehetne megteremteni.

A fő vesztes a szociális minisztérium

Több mint 74 milliárd forinttal csökken jövőre a szociális minisztérium költségvetése a 2009-es büdzsé új tervezete szerint. Igaz ugyan, hogy több tárca költségvetése is borult: kevesebb jut az agráriumra, az önkormányzatokra, honvédelemre, közlekedésre, oktatásra és kultúrára. A legrosszabbul viszont a szociális minisztérium jár: a felsorolt tárcák néhány milliárdos vesztesége mellett a Szociális és Foglalkoztatási Minisztérium 74,3 milliárddal kap kevesebbet.

A politikusok mellett Simor András jegybankelnök is nyugtatni próbálta a piacokat. A nemzeti bank elnöke két fontos kijelentést is tett ezzel kapcsolatban. Egyfelől úgy vélte, nincs szükség a jegybanki alapkamat csökkentésére - a monetáris tanács utólag nem is változtatott ezen -, másfelől közölte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem tervezi, hogy felhasználja az Európai Központi Bank (EKB) hitelét. A múlt héten az MNB és az EKB 5 milliárd euró értékhatárig euróhitel felvételéről állapodott meg, hogy a magyar jegybank biztosítsa az euró likviditását a magyar piacokon. Simor András rámutatott arra, hogy az EKB hitelt csak legvégső esetben használnák fel, "ha minden kötél szakad." Az MNB elnöke elégedetten nyilatkozott a válság fényében a kormánynak a pénzügyi fegyelem további szigorítására tett lépéseivel kapcsolatban és azt mondta: Magyarország az idei év végére teljesíti a maastrichti hiánykritériumot.

Éppen a pénzügyi fegyelmet szolgálná a költségvetési tanács intézménye, amelynek tárgyalását fideszes kezdeményezésre most napirendre tűzte az Országgyűlés. "A Fidesz erős, független költségvetési tanácsot szeretne, amely képes ismét hitelessé tenni a magyar költségvetési és gazdaságpolitikát" - mondta Navracsics Tibor frakcióvezető.