Telibe kapta Magyarországot a válság

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Fekete péntek volt a tegnapi a világ tőzsdéin. FOTÓ: AFP
[/caption]A világvége-hangulatot csak fokozták az OTP államosításáról, milliárdos kényszereladásokról, külföldi spekulációs rohamról szóló pletykák. Dél körülre azonban lecsillapodtak a kedélyek. Ebben részben a felforrósodott hangulat természetes hűlése játszott szerepet, részben azok a Csányi által bemutatott, de független elemzők által is megerősített számok, amelyek szerint az OTP több száz milliárdos, azonnal bevethető tartalékkal rendelkezik. A bizalom helyreállításában szerepet játszott a kormány felajánlása is, aminek értelmében garanciát vállalt volna a pénzintézet bankközi hitelállományára (Csányiék visszautasították az ajánlatot). A pánik tehát elült, az ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy folyt–folyik-e spekulációs támadás az OTP ellen. A bank mindenesetre feljelentést tett, és a pénzügyi felügyelet is vizsgálódik.

Hullámvasúton a forint
A rendkívül heves piaci mozgások nem kímélték a forintot sem. A nemzeti deviza péntek kora reggel két és fél éve nem látott mélységbe, egészen a 272 forint per eurós szintig zuhant – elemzők szerint a hihetetlenül borúlátó nemzetközi hangulat következtében. Nem sokkal később azonban szárnyalni kezdett, és a délutáni zárásra egészen a 259-es szintig erősödött. Piaci pletykák szerint a nemzeti bank aktívan bevatkozott a forint árfolyamába, igaz, a jegybank cáfolta ezeket a híreszteléseket. Tény viszont, hogy Simor András jegybankelnök sajtótájékoztatóján többször is arról biztosította a hallgatóságát, hogy a pénzintézet készen áll a forint megvédésére.

[caption id="" align="alignleft" width="235"] Csányi: az OTP mindent kibír. FOTÓ: MTI
[/caption]Befagyott az állampapírpiac
Továbbra is nagy viszont a baj az állampapírpiacon. A külföldi befektetők pénteken is leprásként kerülték a magyar állampapírokat, aminek újabb árfolyamesés volt a következménye. Ez igencsak rossz hír azoknak, akik állampapírral vagy abba fektető befektetési alap jegyével rendelkeznek, az árfolyam esése ugyanis számottevően csökkentheti a vagyonukat. Egyes befektetési alapoknál az elmúlt egy hétben két-három százalékkal csökkent a jegyek értéke. A szerkesztőségünk által megkérdezett elemzők egyelőre nem tudják, mikor várható fordulat, a piacon eközben mind többen követelnek valamiféle állami beavatkozást.

A magyar állampapírok iránti kereslet visszaesése kellemetlenül érintheti az államadósság-kezelőt is; a társaság máris bejelentette, hogy 200 milliárd forinttal visszafogja ez évi forintállampapír-kibocsátását. A piac gondjaira némi gyógyírt jelenthet, hogy Veres János pénzügyminiszter pénteki bejelentése értelmében a jövő héttől a hazai nyugdíjpénztárak szabadon dönthetnek arról: vagyonuk mekkora részét fektetik állampapírba. Jelenleg meg van kötve a kezük, az állam előírja az állampapír-részvény arányt; ennek feloldásával a nyugdíjkasszák – ha akarják – jelentős összegeket terelhetnek át részvényből állami adósságlevélbe.

Összezárnak a politikusok?
Némiképp tompították a politikusi nyilatkozatok élét a pénteki események. Gyurcsány Ferenc szerint a pénzügyi válság egyre kiterjedtebb, mára elérte Magyarországot is, és ebben a helyzetben a magyar emberek érdekeinek védelmében össze kell fognia a jegybanknak, a munkaadóknak, a munkavállalóknak, a törvényhozásnak, valamint a kormánynak. A kormányfő kiemelte: általános idegesség, bizonytalanság uralja a világ tőzsdéit, ám a betétesek az állam által vállalt garancia miatt teljes biztonságban vannak, nem kell aggódniuk. „Ilyen helyzetben a pártpolitikai szempontok a legkevésbé sem fontosak, a pártok közötti küzdelem másodlagossá válik" – tette hozzá a miniszterelnök.

Az IMF is segítene

Kész a bajba került országokat megsegíteni a Nemzetközi Valutaalap – jelentette be a nemzetközi szervezet. Az IMF a ’90-es évek első felében alkalmazott segítségnyújtási módot újítaná fel, vagyis kedvezményes áthidaló hiteleket nyújtana (erre 200 milliárd dollárja van). A valutaalap emellett nemzetközi összefogást sürgetett. Elemzők szerint sincs más kiút, úgy vélik: globális, a világ összes vezető gazdasági hatalmára kiterjedő egyezségre, és egy legalább ötezermilliárd dolláros mentőcsomagra van szükség.

Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője:
Ilyen a pánik, az emberek nem gondolkoznak

[caption id="" align="alignright" width="180"] Török Zoltán
[/caption]– Hogyan tovább?
– Esünk.

– Meddig?
– Jó kérdés. Az biztos, hogy előbb-utóbb véget kell érnie.

– Mi történik?
– Pánikolnak a befektetők. Adnak mindent, ami mozdítható, ez pedig letöri az árfolyamokat.

– Nem túlzott ez egy kicsit?
– Ilyen a pánik lélektana. Tömegpszichózis, a befektetők nem gondolkodnak, csak szabadulni akarnak a befektetésüktől.

– Még akkor is, ha már rég a valós értékük alatt forognak a részvények, állampapírok, devizák?
– Még akkor is. Sokan, persze, pont most kezdenek el vásárolni, épp az alulértékeltség miatt, és hát a tapasztalat azt mutatja, hogy ők a nyerők.

– Hogy bírja Magyarország?
– Meglepőnek tűnhet így, a brutális zuhanások után, de viszonylag jól. A forint kőszikla a régióban, elnézve, más devizák vagy akár az euró mekkorát estek.

– Visszatérve az első kérdésünkre: hogyan tovább?
– Előbb-utóbb lenyugodnak a piacok, és elindul a felkapaszkodás. Ám akkor új kérdés előtt fogunk állni: mennyire szenvedik meg a gazdaságok a válságot?

– Mennyire?
– Nem tudni. A derűlátóbbak szerint az amerikai és az európai gazdaságok kellően rugalmasak, és „hozzászoknak" a szigorúbb hitelezés, a növekvő kamatok jellemezte új gazdasági környezethez. A borúlátók szerint viszont a változások hosszú időre aláássák a világgazdaság növekedési feltételeit.