Vége az orosz gazdasági csodának?

Hetven százalékot veszített értékéből május közepi csúcsa óta a moszkvai tőzsdeindex. Az RTS alig öt hónapja még a 2500 pontos szintet ostromolta, a múlt héten viszont 2005 júliusa óta nem látott mélységben, 760 ponton zárt. A pénzügyi válság ugyan a világon mindenütt óriási zuhanást eredményezett a részvényárfolyamokban, ekkora esést azonban egyetlen piac sem produkált.

[caption id="" align="aligncenter" width="452"] Zuhanó részvényárfolyamok, menekülő külföldi tőke, kapkodó kormányzat
[/caption]

Becslések szerint az óriási árfolyamesés mintegy ezermilliárd dollárral csökkentette a tőzsdén jegyzett vállalatok értékét. Az alig fél éve a nemzetközi vállalatiérték-listákon még a legelőkelőbb helyeken szereplő orosz cégóriások, mint a gázipari Gazprom, az olajkitermelő Lukoil vagy a fémipari Norilszk Nyikkel ma már csak regionális összehasonlításban számítanak jelentős értékűnek.

A börze összeomlásának legfőbb oka természetesen a globális pénzügyi válság. A külföldi befektetők Oroszországból is óriási pénzeket vontak ki; a BNP Paribas francia pénzintézet becslései szerint a moszkvai börzéről mintegy 75 milliárd dollárnyi tőke távozott az elmúlt hetekben. Az orosz részvénytőzsde egyik jellemzője, hogy a külföldi szereplők kizárólag nagy befektetési alapok, kisbefektetők egyáltalán nem kereskednek a börzén. Az elmúlt hetekben viszont éppen az alapok öntötték veszteségre való tekintet nélkül a piacra a papírokat.

A moszkvai börze zuhanása mögött ugyanakkor mélyebb okok is feltárhatók – figyelmeztetnek az elemzők. A szakértők körében mind közkeletűbb vélekedés, hogy az újjáéledő orosz nacionalizmus, párosulva a Putyin-rezsim fokozódó államelvűségével, jelentősen csökkenti Oroszország vonzerejét. Különösen a magánszektor, így a nagy energiacégek, a nyersanyag-kitermelők, valamint a közlekedési vállalatok állami ernyő alá vonása, illetve annak kísérlete hat riasztólag a külföldi befektetőkre.

Egyelőre persze nem állítható, hogy Oroszország lekerült volna a befektetői térképekről, ám ha a jelenlegi trendek folytatódnak, könnyen sor kerülhet erre. Ami viszont rendkívül romboló hatással lenne Oroszországra nézve, hiszen a lassan közel egy évtizede tartó gazdasági csoda végét jelentené. Hiába ugyanis a töretlen fejlődés, a nyugatra, pontosabban a pénzére és a technológiájára továbbra is óriási szüksége van az orosz gazdaságnak.

Arról nem is beszélve, hogy az újkeletű prosperitás záloga, a magas olajár – egyelőre legalábbis – már a múlté. Az elmúlt években a fekete arany tőzsdei jegyzésárának szárnyalása irtóztató pénzeket hozott az orosz államnak (az elemzői becslések szerint nagyjából 1300 milliárd dollárnyi bevételre tett szert Oroszország a gáz- és az olajeladásokból), és így a társadalomnak is. Az olajbevételek hajtotta gazdasági fejlődésből a lakosság is részesedett, életszínvonala visszafogott ütemben ugyan, de folyamatosan emelkedett. Az olajár esése most ezt a törékeny gazdagodási folyamatot akaszthatja meg, különösen, ha a moszkvai rezsim véglegesen elűzi a külföldi befektetőket.