A személyes adatok védelméről szóló törvény mindenkit kötelez

De igen: jogtalan. Az ügyfél anyjának nevét és születési évét kérni egy meghatalmazáshoz: túlkapás. Ezt a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában mondták el. Az állampolgár emiatt akár az adatvédelmi ombudsmanhoz vagy az Alkotmánybírósághoz is panasszal fordulhat. A fentiek ugyanis különösen védett személyes adatok, biztonságukról az adatvédelmi törvény gondoskodik.

A szabályos meghatalmazáson a felek nevén túl legalább egy-egy olyan adatot kell feltüntetni, ami alapján a személyek beazonosíthatók. Ennek segítségével ellenőrizhetik, nem hamis-e a meghatalmazás. Az adat lehet a lakcím, a személyi igazolvány vagy az útlevél száma. De nem kívánhatnak adathalmazt. A dokumentumon szerepeljen továbbá az, hogy „meghatalmazás”, s legyen rajta a két fél olvasható aláírása! Az aláírás szintén az azonosítás eszköze.

Az az intézmény, amely nem elégszik meg az említett adatok valamelyikével, alapvető jogokat sért meg. Ragaszkodjunk személyes adataink védelméhez, mert ha kiadjuk őket, mások visszaélhetnek velük! Azok a szervezetek, amelyek mégis több adatot kérnek, valószínűleg túlbürokratizáltan működnek. Sajnos, az is elég gyakran előfordul, hogy egy-egy ügy elintézéséhez különböző dokumentumokra tartanak igényt, és az ember hiába próbál először telefonon tájékozódni, mit kell vinnie, a felvilágosítás hiányos. Így a helyszínen derül ki, mi kell még az intézkedéshez, mi pedig futhatjuk a köröket.

Panaszt még a részlegvezetőnél vagy a szolgáltató, szervezet, intézet központjában, illetve felügyeleti szervénél lehet tenni.