Hitelezés: a fékre léptek a hazai pénzintézetek

A szigorítás a lapunk által megkérdezett hitelközvetítők szerint minden téren megfigyelhető: nem csupán a kölcsönök kamatait emelték a bankok, de a hitelhez jutás is sokszorta nehezebb, mint korábban volt. A hitelbírálat folyamata hosszabb, a bank ugyanis minden részletnek utánanéz, alaposabban és mélyrehatóbban ellenőrzi a potenciális adósokat. Míg korábban szemet hunytak bizonyos hiányosságok felett (például ha a jövedelemigazoláson szereplő összeg nem érte el a kölcsön megítéléséhez szükséges szintet, ugyanakkor az ügyfél szóban magasabb „valós” jövedelemről adott számot), ma már ez elvétve sem történik meg.

A szigorítás része, hogy ingatlanfedezetes hitel esetén a korábbinál magasabb önrészt várnak el, illetve hogy óvatosabban járnak el az értékbecsléskor. Egy olyan ingatlan például, amelyet két hónapja még 15 millió forintos értéken fogadtak be, ma már csak tízmilliót „ér". A banki hitelkínálatból szinte teljesen kikerültek a frankkölcsönök (a svájci devizához továbbra is nehezen jutnak a pénzintézetek), japán jenes konstrukcióhoz pedig már egyáltalán nem lehet hozzájutni. A bankok a forint, illetve az euró alapú konstrukciók felé terelik az ügyfeleiket.

Mindennek az az eredménye, hogy míg korábban hetven százalék körüli volt a hitelbefogadási ráta, azaz az összes kölcsönkérelem ekkora hányadából lett valóban hitel, novemberben ez az arány a felére esett. A következő hónapokban persze várhatóan enyhül a kölcsönszűke – vélik a szakértők –, a korábbi hitelláz visszatértére azonban már nem érdemes számítani.

M. S. -->