Költözz el a lakásomból, mert elválunk!

Az olvasó lakásában a házastárs azzal, hogy ők ketten házasfelek voltak, és együtt éltek, lakhatási jogot szerzett – mondták a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában. Az asszony nem rakhatja ki csak úgy a férfit. Ha meg akar szabadulni tőle, „lelépési díjat” kell neki fizetnie. Vagy gondoskodnia kell számára megfelelő lakhatásról máshol. Ez attól függetlenül van így, hogy a lakás az asszony tulajdona volt már a házasságkötés előtt, netán öröklés útján jutott hozzá (akkor az ingatlan szintén nem lesz közös tulajdon).

A lakhatási jog megváltásának ára függ az ingatlan forgalmi értékétől. Továbbá attól, hogy mikor kötöttek házasságot, illetve mióta lakik ott a férj. A bejelentésnek a probléma szempontjából nincs szerepe. Az csak a hatósági nyilvántartásban fontos. A rombolással való fenyegetőzés nem diplomatikus lépés – jegyezte meg a jogász. A rongálás bűncselekmény, amiért a vétkest büntetőperben károkozásért elítélhetik, és ezen kívül a kárt megfizettethetik vele.

Másokat a lakásba befogadni a férfinak nincs joga. Feltéve, ha a tulajdonos ebbe bele nem egyezett. Ha viszont az ingatlan gazdájának akarata ellenére költöztet oda a férfi idegeneket, saját esélyeit rontja. Jóhiszemű lakáshasználóból rosszhiszeművé válik, így lakhatási jogát veszélyezteti. A lelépési díj így csökkenhet, és a végén még cserelakás sem lesz.