Összehangolt válságkezelés

A kisebbségben kormányzó MSZP politikusa a tervezett intézkedések közül kiemelte: a fő cél a munkahelyek megőrzése, s ennek érdekében javítják majd a gazdasági szereplők pénzügyi helyzetét, és ösztönzik a foglalkoztatást teremtő beruházásokat. A kormánymegbízott szerint a „gazdaság pénzhez juttatására” a rendelkezésre álló IMF-keretből kapnak pénzt a bankok a hitelezéshez, továbbá felgyorsítják az Európai Uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseket.

A kis- és középvállalkozások 10 és 100 millió forint közötti kölcsönfelvételéhez az elképzelések alapján visszafizetési garanciát vállal az állam, továbbá kamattámogatást is biztosít. A nagyvállalkozásoknál a felvett hitelek 80 százalékára lesz fedezetvállalás, s ennek a keretét 900 milliárd forintra emelik fel. Tukacs István tájékoztatása szerint az uniós beruházások közül a gazdasági, a települési, az oktatási és az egészségügyi fejlesztések felgyorsításáról intézkednek. Ehhez a forrásokat is átrendezik, hogy kialakítsanak egy 100 milliárdos támogatási keretet.

A beruházások megvalósításának gyorsítására változtatást terveznek a pályázati rendszerben is, 50 millió forintos összegig egyszerűbben lehet majd az igénylést benyújtani, s két-három héten belül a döntést is meghozzák. Ugyancsak szó van a kétfordulós pályázati rendszer megszüntetéséről, s első körben hoznak majd döntést azok elfogadásáról vagy elutasításáról. A hátrányos helyzetű térségek gazdasági fejlesztésére 20 milliárd forint összegű alapot képeznek, s annak pályázati feltételeit január közepéig kidolgozzák. Az összeget tőkepótlásra, piacszerzésre, eszközbeszerzésre vagy beruházási kamatok csökkentésére egyaránt felhasználhatják majd az igénylők. A kormánybiztos megjegyezte, „nem a klasszikus értelemben vett hátrányos helyzetű régiókat érinti majd a segítségadás, hanem azokat a körzeteket, ahol a pénzügyi válság miatt alakul ki gazdasági nehézség”.