Unokáink is látni fogják

– Hogyan változott az évek alatt a köztévé?
– Nagyszerű volt egy olyan időszakban dolgozni, amikor még művészeti műhely volt a televízió. Ma már, sajnos, nem ilyen. Évtizedekkel ezelőtt készültek még tévéjátékok, daljátékok, karmesterversenyek. Akkoriban a Magyar Televízió – ellentétben a mai szokásokkal – egy kulturális média volt.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] A műsor, ahonnan a legtöbben ismerik...
[/caption]– Az évforduló kapcsán válogatást mutatnak be a munkáiból. Azt hiszem, ez egyfajta elismerés.
– Valóban az, de más oldalamról is megmutatnak. Kevesen tudják rólam például, hogy operatőrként kezdtem a munkámat. Legközelebb december 20-án fogják vetíteni a Tudós nők című tévéjátékot. 1975-ben készítettük el a filmet, és az az egyik érdekessége, hogy az édesapám, Ráday Imre játssza Chrysale szerepét, a feleségét pedig Ruttkai Éva alakítja. A filmet Vámos László rendezte, Illyés Gyula fordította, és Mészöly Dezső volt a dramaturg. Akkoriban rengeteg klasszikus művet dolgoztunk fel, igazán jó alkotások születtek. 

– Az ön nevéhez fűződik az Unokáink sem fogják látni városvédő műsor is. Minek köszönheti a sikerét?
– Talán annak, hogy a témája mindig érdekelte az embereket. Jövőre lesz harmincéves a sorozat. Azt hiszem, nincs a televíziónak még egy ilyen műsora, ami ilyen hosszú ideje lenne adásban. De azt esetleg tudja, hogy a televíziózás történetének melyik a legtöbbet játszott filmje?

– Bevallom, nem tudom. Melyik?
– A déli harangszó. Azt is én csináltam. Mindennap lemegy az egyesen és a kettesen is. Igaz, csak hatvan másodpercig tart. Azt mindenki tudja, hogy én készítem az Unokáink sem fogják látni című műsort, de azt, hogy a Keménykalap és krumpliorrnak vagy a Bors néninek is én voltam az operatőre, azt már kevesen. Az operatőr nevét különben sem nagyon szokás figyelni a stáblistán. Pedig a kamera túloldalán nagyon sok kitűnő munka részese lehettem. Például Kovács András rendező Extázis 7-től 10-ig című filmjének, ami az Illés és az Omega együttes nagy korszakáról szól. Bíró Miklóssal ketten voltunk az operatőrök annak idején. Azt hiszem, elégedett lehetek, mert ezeket a filmeket bármikor elő lehet venni, mindig szívesen nézik az emberek. Bejött, hogy unokáink is látni fogják ezeket az alkotásokat.

Névjegy

1942. június 11-én született Budapesten.

1982-ben létrehozta a Budapesti Városvédő Egyesületet.

1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt alapította meg. Megszervezte az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét. Egyebek között kezdeményezte a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál kávéház, a Gresham-palota újjáépítését.

1996-ban Kossuth-díjat kapott.

Filmjei: A denevér (1988), Dada (1987), Bánk bán (1987), Torquato Tasso (1984), Közös kutya (1983), Glória (1982), Bors néni (1981) Horváték (1981), A különc (1980), Kinek a törvénye? (1979), Békesség, ámen! (1978), Keménykalap és krumpliorr (1978), Mednyánszky (1978), Mozgófénykép (1977), Csillagok változásai (1975), A feladat (1975), Tudós nők (1975), Tigrisugrás (1974)

1982-ben létrehozta a Budapesti Városvédő Egyesületet.

1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt alapította meg. Megszervezte az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét. Egyebek között kezdeményezte a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál kávéház, a Gresham-palota újjáépítését.

1996-ban Kossuth-díjat kapott.

Filmjei: A denevér (1988), Dada (1987), Bánk bán (1987), Torquato Tasso (1984), Közös kutya (1983), Glória (1982), Bors néni (1981) Horváték (1981), A különc (1980), Kinek a törvénye? (1979), Békesség, ámen! (1978), Keménykalap és krumpliorr (1978), Mednyánszky (1978), Mozgófénykép (1977), Csillagok változásai (1975), A feladat (1975), Tudós nők (1975), Tigrisugrás (1974) Ráday Mihály A műsor, ahonnan a legtöbben ismerik... -->