Az uniós támogatás lehet a gazdaság utolsó reménye

Az, hogy erre mikor kerülhet sor, nem tudni, "a brüsszeli adminisztráció, ahogy korábban, most sem érzékeli a válságot, és nem serényebb a korábbiakhoz képest" - mondta a szakember a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében tartott előadásán.

Az egyenként 25-50 millió eurós költségvetésű fejlesztési programok közül már több mint egy tucatnyi vár elbírálásra, s eddig csupán egyről - a debreceni elektromos tömegközlekedés korszerűsítéséről - született végleges döntés - tette hozzá.

Magyarországon a kiigazítás kényszeréből fakadóan nem lehet hagyományos anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni. Nem áll rendelkezésünkre az az eszköz, mint más országoknak, hogy a monetáris és a költségvetési politika lazításával próbáljuk a belső keresletet élénkíteni - hangsúlyozta Petschnig Mária Zita.

Az egyetlen többletforrást az uniós támogatások jelenthetik. A kormányzat a pályázatok egyszerűsítésével, az előlegfolyósítások növelésével, átcsoportosításokkal próbál mozgásteret biztosítani a vállalkozásoknak. A cégek ezzel azonban csak akkor tudnak élni, ha van piacuk - mondta a szakember.

A közgazdász szerint az idei esztendőben a GDP visszaesése 3 százalékos lesz, az infláció - a kereslet-visszaesés, az olaj és élelmiszerárak csökkenése miatt - 2-2,5 százalék körül alakul majd. A gazdasági visszaesés a foglalkoztatás 2,5-3 százalékos csökkenését eredményezi. Ez a foglalkoztatottak számának 100-120 ezer fős csökkenését jelenti, bár az állásukat elvesztők egy része inaktív lesz, a munkanélküliségi ráta várhatóan 9 százalék fölé fog kúszni.

A 2009-es költségvetés kiigazítást úgy kell végrehajtani, hogy az erősítse a növekedési alapokat, a későbbi, hosszabb távú folyamatok javításához is hozzájáruljon. Erről eddig a kormányzati tervek között kevés szó - fogalmazott a szakember.