Gyurcsány megijedt a Reformszövetség ötleteitől

A találkozó egyik tanulságaként a minszterelnök azt szűrte le magának, hogy az általa eddig bejelentett intézkedések iránya helyes, de a Reformszövetség ennél radikálisabb lépéseket javasol a kormánynak. Gyurcsányt a konzultáció arról is meggyőzte, hogy a 2006-ban elindított reformpolitika irányai, céljai jók voltak, és most "előrébb lenne az ország", ha nincs az erős politikai ellenszél, és a népszavazás.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Imponáló a Reformszövetség gazdaságpolitikai csomagja, de javaslataik társadalmi hatása időnként dermesztő - mondta Gyurcsány Ferenc
[/caption]

Az államháztartás átalakítását szorglmazza a Reformszövetség
A kormányfő mindazonáltal azt ígérte, hogy a javaslatokat pontról pontra elemezni fogják a következő hetekben. Gyurcsány Ferenc szerint a Reformszövetség legfőbb üzenete, hogy az államháztartás átalakításával felszabadítandó erőket kell a gazdasági növekedés szolgálatába állítani.

A Reformszövetség összesen 1.325 milliárd forinttal csökkentené az állami jövedelem elvonást 2013-ig azzal, hogy a versenyképesség javítása és a növekedés gyorsítása érdekében a jelenlegi 50 százalékos költségvetési centralizáció 8 százalékpontos csökkentését javasolja. További 1.000 milliárdos egyensúlyjavulást eredményezne az államháztartási kiadások úgyszintén javallott befagyasztása - ismertette a Reformszövetség programját Békesi László a gazdaságpolitikai munkacsoport vezetője szombaton a Magyar Tudományos Akadémián.

Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének megnyitója után Békesi László a program alapvetését rögzítette: az elmúlt 18 év jövedelem elosztó politikája helyett a növekedést serkentő, versenyképességet központba állító politikára van szükség. A következő négy évben szigorú fiskális politikára, igen szigorú jövedelem politikára és nemcsak az inflációra, de a növekedésre is tekintettel lévő monetáris politikára van szükség - állította fel a követelményt Békesi László.

Az állami újraelosztás csökkentése révén a gazdaság növekedési üteme 1,5 százalékponttal gyorsulna és 3-4 százalékot érhetne el.
Az állami költségek lefaragása a legfontosabb

A költségvetési kiadások lefaragásához az állam működési kiadásainak csökkentése járulhat hozzá a legnagyobb mértékben - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki a szövetség gazdaságpolitikai munkacsoportjának javaslatait összegezte. A Reformszövetség programja szerint az államháztartás működési kiadásaiból 2009-ben 200 milliárd forintot, 2010-ben és 2011-ben 150-150 milliárd forintot, a 2009-2013-as időszakban összesen 550 milliárd forintot lehetne megtakarítani.
Hiba volt a 13. havi nyugdíj bevezetése

Palócz Éva elhibázottnak ítélte a 13. havi nyugdíj bevezetését, amelynek teljes eltörlése vagy legalábbis csökkentése szükséges lenne. Ugyancsak át kellene tekinteni a rokkant- és korkedvezményes nyugdíjak rendszerét. A nyugdíjak terén a Reformszövetség 2009-ben 65 milliárd forintos, 2010-ben 120 milliárd forintos, a 2009 és 2013 közötti időszakban összesen 335 milliárd forintos megtakarítással számol.

Palócz Éva rámutatott arra is, hogy "irtózatos pazarlást" folyik az állami vállalatoknál. Egyedül a MÁV-csoportnál a munkaerő hatékonyságának javításával, a korrupciós veszteségek és kedvezőtlen finanszírozási szerkezet okozta többletkiadások csökkentésével mintegy 85 milliárd forintos megtakarítás lenne elérhető.

Európai és régiós összehasonlításban nem magas az egészségügyre, a rendőrség és a katonaság fenntartására fordított állami kiadás, azért ezeken a terülteken a szövetség nem javasol megszorításokat. Az oktatás területén is minimális, 2009 és 2013 között összesen 20 milliárd forintos megtakarítást javasol a szövetség, ám kiemeli a meglévő források hatékonyabb felhasználásának fontosságát.

A Reformszövetség adó és járulék munkacsoportja azt ajánlja, hogy munkáltatói járulékterheket idén 5 százalékponttal, jövőre további 3 százalékponttal, majd 2011-ben még 2 százalékponttal csökkentse a törvényhozás és a személyi jövedelemadó 18 százalékos sávjának felső határát még idén emelje évi 5 millió forintra, jelentett be Oszkó Péter, a munkacsoport vezetője. A Deloitte elnök-vezérigazgatója rámutatott, hogy az átlagbérre vetített a magyar adóék (a bérköltség százalékában kifejezett összes elvonás mértéke) jelenleg 54 százalék, a cseh és lengyel 42-43 százalékkal, illetve a szlovák 38 százalékkal szemben, s ez egyúttal jól mutatja Magyarország alapvető versenyképességi hátrányát.