Kirúgni a legegyszerűbb

Kirúgással, a bérek befagyasztásával, valamint szerkezeti átalakítással védekeznek a leggyakrabban a gazdasági válság negatív hatásai ellen a magyar cégek. Ez derül ki abból a friss kutatásból, amelyet 349 magyarországi vállalat megkérdezésével végzett a DGS Global Research. A kutatócég felmérése szerint tízből nyolc magyar társaság ugyan már a saját bőrén is érzi a gazdasági világválságot, a vállalatok kétharmadának ennek ellenére semmiféle vészforgatókönyve nincs arra, hogyan kezelje a krízist.

[caption id="" align="aligncenter" width="465"] A tervezett válságreceptek között előkelő helyen szerepel a létszámleépítés.
[/caption]

A kutatásban részt vevő vállalkozásoknak körülbeül a fele kényszerült már konkrét intézkedésekre forgalma visszaesése miatt. A cégeknek csaknem az egyharmada pedig éppen azon töpreng, hogy milyen válságcsökkentő lépéseket kell majd megtennie a túlélésért – áll a szerdán ismertetett felmérésben.

A dolgozók járnak rosszul

A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy ezek a lépések vajmi ritkán hoznak jót a cégeknél dolgozó alkalmazottak szempontjából. A tervezett válságreceptek között ugyanis előkelő helyen szerepel a létszámleépítés. Az alkalmazottak számának csökkentése érdekében első körben a kölcsönzött munkaerőtől szabadulnak meg a vállalatok, de több cég gondolkodik az idősebb munkatársak korengedményes nyugdíjazásán is. A fontolóra vett lépések között az is szerepel, hogy kitolják a fizetési határidőket, azaz később fizetnek az üzleti partnereknek. „A vállalkozások által adott válaszokból sajnos kirajzolódik, hogy nagyon kevesen ismerik az olyan legálisan alkalmazható munkaerő-megtartó intézkedéseket, mint például a távmunka, a részmunkaidő, a bedolgozás, a munkakörmegosztás, a csökkentett idejű munkahét vagy éppen a határozott idejű foglalkoztatás” – fogalmazott Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezetője. Az összegyűjtött adatok alapján tíz foglalkoztatóból csupán három alkalmazza ezeket a megoldásokat.

Állami segítséget várnak a cégek

Még rosszabb a helyzet, ha azt nézzük, hogy a vállalatok alig négy százaléka fontolgatja ezeknek a technikáknak a kipróbálását, mivel sokkal egyszerűbb számukra, ha inkább elbocsátják a dolgozóikat. Sőt, tízből átlagosan hat munkaadó állítja, a jövőben sem alkalmazza ezeket a módszereket. Akik mégis használják őket, azoknál a részmunkaidős foglalkoztatás szerepel az első helyen. A távmunka, a bedolgozás, az önfoglalkoztatás, valamint a csökkentett idejű munkahét eszközével a cégek csak nagyon ritkán élnek. Habár a munkaerő-megtartó intézkedésektől viszolyognak a vállalatok, külső segítséget annál inkább elvárnának: kétharmaduk igényelne állami beavatkozást a válság hatásainak enyhítésére. Tízből nyolc például közteher- (elsősorban adó-) csökkenést szeretne. Sok cég pedig dolgozóinak munkajogi továbbképzéséhez óhajtana állami segítséget. Indoklásuk szerint erre azért lenne szükség, hogy a leépítéseket humánus és legfőképp jogszerű módon bonyolíthassák le.

Elbocsátás helyett szabad péntek

Az elbocsátások helyett a négynapos munkahét bevezetését javasolja a kormány a bajba került cégeknek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ megalakulása után bejelentette: az ötödik nap munkabérét az állam állná, erre uniós forrásokból húszmilliárd forintot különítenek el. A javaslatot a jövő héten tárgyalja a kabinet. A kormányfő tájékoztatása szerint a tervezett konstrukcióban az ötödik napon munka helyett képzés lenne a cégeknél. Az állam legfeljebb a szokásos napi bér nyolcvan százalékáig, maximum a minimálbér kétszereséig vállalná át a munkaadótól az ötödik napi bért. A kormányfő szerint ez a megoldás az alkalmazottak húsz százaléka számára tenné lehetővé munkahelye megőrzését.

Europress A tervezett válságreceptek között előkelő helyen szerepel a létszámleépítés. Kirúgás Kirúgás -->