Öt év adósságrendezésre

[caption id="" align="alignleft" width="300"] A személyi csődeljárással az állam esélyt adna az állampolgároknak, hogy „tiszta lappal” folytassák életüket - FOTÓ: KALLUS GYÖRGY
[/caption]Öt év alatt kellene rendezni a csődbe jutott magánszemély helyzetét: erre tesz majd javaslatot a személyi csőd koncepcióján jelenleg is dolgozó igazságügyi tárca – tudta meg lapunk. A minisztérium szakértőinek elképzelése szerint tízévente egyszer kérhetnének törvényi segítséget azok, akik erre jogosultak. Nem kaphatna ugyanis segédkezet az, aki bűncselekményt követett el, aki a kérelmét megelőző öt évben rosszhiszeműen akadályozta a hitelezői követelések érvényesítését, továbbá az is kizárná az adósságrendezést, ha a kérelmező feketemunkát végez, vagy esetleg – mondjuk egyéni vállalkozóként – mást feketén foglalkoztat.

„Tiszta lappal” lehetne folytatni

Mint ismert, a személyi csőd intézményén jó ideje dolgozik az igazságügyi tárca; az eljárást az a magánszemély kérelmezhetné, aki tartozásait, hiteleit tartósan nem képes teljesíteni, de amúgy rendszeres jövedelme van. A személyi csődeljárással az állam gyakorlatilag esélyt adna az állampolgároknak, hogy „tiszta lappal” folytassák életüket, feltéve persze, hogy megfeleltek a program támasztotta igen szigorú feltételeknek.
A támogatás ugyanis nem jelentene egyet az adósságleírással. A jóhiszemű csődbejutottól megkövetelnék, hogy együttműködjön a hitelezőkkel és az eljárás menetét felügyelő vagyongondnokkal. Az eljáráshoz szükség lenne a hitelezők többségi támogatására is, ám adott esetben e nélkül is lefolytatható lehetne a procedúra, amelynek végén az adós kérhetné, hogy írják le fennmaradt tartozásait.

Szigorú feltételeket szabnának

A hitelezői megállapodással történő adósságrendezés a céges csődeljárásnál használtakhoz hasonló megoldásokat alkalmazna. Így például az adóst moratórium (ez alatt nem kellene törleszteni) illetné meg a procedúra kezdetétől addig, amíg a hitelezők nem adják áldásukat a tartozások átütemezésére.

Igény lenne rá – nem is kicsi

A személyi csőd bevezetésének ötlete az ezredforduló óta többször felvetődött. Napjainkban a hazai háztartások növekvő eladósodása indokolná. Ez alacsonyabb ugyan az uniós övezet átlagos szintjénél – ott a GDP arányában 53, Magyarországon 28 százalék –, de évek óta folyamatosan emelkedik. Tavaly nyáron el is kezdődött a munka a külföldi szabályozások és annak vizsgálatával, valóban szükség van-e nálunk is, és milyen konstrukcióban az intézményes segítségre. A tárca arra törekszik, hogy – legkorábban áprilisban – olyan koncepciót vigyen a kormány elé, amelynek révén eldönthető, kell-e törvény vagy sem. Annyi bizonyos: az elgondolások arra a közép-, alsó középosztálybeli adósi körre koncentrálnak, ahol van vagy lehet rendszeres jövedelem és vagyon, amelynek értékesítésével a lejárt követelések meghatározott hányada rögtön az eljárás megindítása után kiegyenlíthető. Ezért hiú remény lenne azt várni, hogy az intézmény a jövedelemmel nem rendelkező, vagyontalan, tartós szegénységben élők felemelkedését egyengeti majd. A törvény – ha lesz – 2010-től érvényesülhetne.

Jók a nemzetközi tapasztalatok

Angliában már három évszázaddal ezelőtt törvény védte a becsületes adóst, aki, ha rendesen törlesztett, elkerülte a börtönt. A személyi adósságkezelés mai szabályai egy-két évtizede alakultak ki, és a rendszeres jövedelemmel rendelkező eladósodott fogyasztókra vonatkoznak. Van olyan ország, ahol a céges csőddel együtt, másutt önálló törvényben rendezik a kérdést. Dániában 1984-ben készült törvény, Svédországban tíz évvel később, Németországban 1999-ben lépett hatályba az idevágó szabályozás.

Europress A személyi csődeljárással az állam esélyt adna az állampolgároknak, hogy „tiszta lappal” folytassák életüket - FOTÓ: KALLUS GYÖRGY CSŐD CSŐD -->