Világszám lesz a magyar zsebműhold

A legnagyobb műhold, ami a világűrben kering, több tonnás és úgy tíz méteres. A legkisebb tíz centis és alig egy kiló lesz, de nemcsak a mérete miatt érdekes, hanem azért is, mert Budapesten készül. A Budapesti Műszaki Egyetemen húsz lelkes hallgatója egy éve „barkácsolja".

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Ez lesz a legkisebb műhold a világon, de Amerikában már vérszemet kaptak a kutatók, fele ekkorát akarnak csinálni
[/caption]

Szó szerint: a MaSat–1 program keretében minden egyes alkatrészt maguk gyártottak. A Kaliforniai Egyetem és a Stanford Egyetem által indított CubeSat-programban egy 10x10x10 centiméteres, legfeljebb egy kilós kockát kell konstruálni, amelybe mindenki olyan műszert pakol, amilyet szeretne. Egy kilója ellenére a „magyar szatellit” sokkal többet tud majd, mint az első műhold, a 84 kilós Szputnyik–1.

Marosy Gábort mindig érdekelte a technika és imádta a Csillagok háborúját, arról azonban csak álmodozott, hogy egyszer az űrkutatáshoz testközelbe kerül. A Budapesti Műszaki Egyetem doktorandusza lett a projekt egyik vezetője és azóta minden idejét a 315-ös laborban tölt.

„A szonda egy tápegységből és egy kommunikációs egységből áll, amely az adatokat sugározza a Földre. Része még egy giroszkóp, néhány mérőberendezés és egy miniatűr fedélzeti számítógép – mondja Marosy Gábor. – A szerkezet főként a saját jellemzőit fogja mérni, de azzal, hogy a mágneses tér egyes komponenseit és a légkört is figyeli. Ezzel kiemelkedik a többi hasonló műhold közül. Abban is egyedülálló lesz, hogy figyeli a Föld mágneses erővonalait, és ezek mentén stabilizálja a műholdat, ami így nem fog kóvályogni, ahogy a többi szokott, hanem szépen halad majd az erővonalak mentén.

1957-ben lőtték fel az elsőt, már több ezer van

A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket nevezik műholdnak. Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik–1 a Föld műholdja volt, 1957-ben. Azóta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. Ezek sokféle feladatra alkalmasak. Csillagászati, távközlési, navigációs, meteorológiai célra használják őket, de vannak katonai, kémműholdak és műsorszórók is

A mini műholdat két hónap múlva már tesztelni fogják és várhatóan decemberben kerül sor a kilövésre. A MaSat-1 a Földtől 635 kilométeres távolságban kering majd, és három hétig működik.

A MaSat–1 sikere presztízsokokból is igen fontos. Az űrkutatáshoz ugyanis csak hasonló referenciákkal csatlakozhat hazánk. Műholdat építeni pedig nem költséges úri huncutság. Valójában az egyik legnagyobb hozzáadott értéket és profitot biztosító tevékenység, amely vonzza a külföldi fejlett technológiát és tőkét. Az első és picurka magyar műhold például még el sem készült, de máris több cég érdeklődik arról, lehetne-e fotózásra, radar-felvételek készítésére, térképészeti vagy meteorológiai célra használni.

A MaSat anyagköltsége 30 millió forint, hiszen megbízható, az űrbeli állapotokra kvalifikált anyagokkal kell dolgozni, és ezek nagyon drágák. A műhold kilövése további 20 millió forintba kerül, és ez a legolcsóbb ár, amit az indiai űrügynökség kér. A NASA vagy az ESA jóval drágább. Ettől függetlenül a választás azért is esett az indiaiakra, mert velük lehet leghamarabb felküldeni a MaSat–1-et. A szükséges pénzt szponzorok dobták össze, de a fele még hiányzik.

Magyar technika az űrben

Az 1956-ban disszidált Pavlics Ferenc volt az Apollo-program holdautójának egyik főtervezője. A későbbi magyar detektorok, tápegységek, elektronikák tucatjai közül a legszebb karriert a Pille személyi doziméter futotta be: első változatát Farkas Bertalan 1980-as űrutazására fejlesztették ki az űrhajósok űrbéli sugárterhelésének mérésére. Későbbi verziói feljutottak a Discovery, a Mir és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére is, ahol máig használják. A közelmúlt legizgalmasabb magyar fejlesztése pedig a Rosetta üstököskutató szondában volt, amely 2014-ben elsőként fog leereszkedni egy üstökösre.