Oszkó: munkánk kivívhatja egész Európa elismerését is

Ahogy az egyébként várható volt, időben minél közelebb kerülünk a politikai erők által erős jelképiséggel felruházott EP-választásokhoz, a válságkezelésről és az egyes intézkedésekről folyó viták egyre nagyobb arányban vesztik el az ésszerűség kereteit.

Nyilván nemcsak a hazai közélet, hanem általában a szélesebb közönség előtt zajló politikai harcok sajátossága, hogy rövid távú előnyök érdekében hajlamosak tartósan is igaznak bizonyuló, megalapozott szakmai kinyilatkoztatásokkal szemben a hangzatos, ámde kevésbé magvas kijelentéseket előnyben részesíteni. S ilyen vitákban nyerhet aztán egyre nagyobb teret az érdemi munka értékelése helyett a homályos utalásokba rejtett személyeskedés, koholt vádak sora például nem létező privatizációs kezdeményezésekről, vagy pusztán az egyes valós kezdeményezések félremagyarázása.

Kár lenne azonban megfeledkezni róla, hogy az ilyen megnyilatkozásoknak ki mindenki lehet a közönsége. Nem kétséges persze, hogy a politikai élű megnyilvánulások elsődleges befogadó közege a hazai szavazók tömege. Megfigyelhető ráadásul, hogy közülük sem szükségszerűen a rászorultak, hanem a sokszor relatíve jobb körülmények között élő hangadók rétege fogékonyabb a leegyszerűsített üzenetek befogadására és terjesztésére.

Így nem véletlen például, hogy a nyugdíjrendszer átalakításánál gyakoribb vitatéma a vagyonadóztatás. Másrészről azonban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az elmúlt hetek intenzív munkája, a hazai államháztartás és költségvetés kiadási, illetve bevételi oldalának szerkezetátalakítása nemcsak saját pénzügyi helyzetünk stabilitását célozza, hanem egyszersmind azt is, hogy az ország életteréül szolgáló nemzetközi környezetben képes legyen növelni elismertségét, és minél többet visszaszerezni a korábban elvesztett hiteléből.

A szerző Magyarország pénzügyminisztere

A cikk folytatása, valamint a témával kapcsolatos háttér és információk a Világgazdaság Online-on!