Oszkó: Ezerszer ennyit spórolhatna a kormány a türelemmel

Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott csütörtöki nyilatkozatából az derül ki, hogy az állami rendszerben csak nyilvántartási újdonság kerül bevezetésre, a nyugdíj-megállapítási szabályok nem változnak, Oszkó Péter szerint. Ez egy olyan egyéni számlát jelent, amitől senki nem kap más összegű nyugdíjat, minden marad a régiben, csak lesz egy pontrendszer, ami alapján lehet számolgatni.

A volt pénzügyminiszter szerint egyértelmű, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszerben működő egyéni számlákon mérhető vagyoni értékkel rendelkező értékpapírok vannak, ráadásul igen tisztességes hozamot hoztak a pénztárak a megalakulásuk óta.

A pénztártag még dönthet is róla, hogy a pénztár, milyen típusú portfolióba, mennyire kockázatos eszközökbe fektesse a pénzét, azaz egészen nyugdíjas koráig, amikor ebből a forrásból kap majd pénzbeli járadékot, érdemben dönthet a befektetések kockázatáról is. Így Oszkó véleménye szerint elég komoly érvek támasztják alá, hogy ez a vagyon miért nem virtuális, a most bejelentett társadalombiztosítási (tb) egyéni számlás rendszer meg miért az.

A nyugdíj-reformmal kapcsolatos alapjogi problémák orvoslásának tartja a volt miniszter azt a bejelentést miszerint a jelenlegi nyugdíjjárulékot átnevezné a kormány nyugdíj adóvá. Az elvi megközelítés az lehet Oszkó szerint, hogy ezentúl csak a munkavállalói befizetés minősül járuléknak, és csak az alapján keletkezik szolgálati idő és jogosultság az állami nyugdíjra.

Ez a terv nagy valószínűséggel bukásra van ítélve, mivel az átnevezést követően is ebből a forrásból finanszírozzák a szolidaritási alapú állami nyugdíjat, vélekedik a volt pénzügyminiszter blogjában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha valakinek a munkabére után olyan kifizetés történik, ami a felosztó-kirovó rendszerű állami nyugdíjat finanszírozza, akkor ő is része kell, hogy legyen a szolidaritási alapon működő állami nyugdíjrendszernek, tette hozzá Oszkó.

A cikk folytatása itt olvasható!