Romagyilkosságok: felolvasták a vádiratot

A hat halálos áldozatot követelő támadássorozattal vádolt, előzetes letartóztatásban lévő férfiak pénteken kezdődött büntetőperében a Pest Megyei Bíróságon az ügyész által ismertetett vádirat szerint a vádlottak úgy vélték, az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően feladatát a cigány származású elkövetőkkel szemben. (A perrel kapcsolatos előkészületekről és érdeklődésről itt olvashat.) A személyes sérelmeik és a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenérzésük mellett a rendcsinálási elhatározásukban az olaszliszkai gyilkosság is nagy szerepet játszott.

Az első- és másodrendű vádlott testvérpár 2007 augusztusában részt vett a már jogerősen feloszlatott Magyar Gárda első tagjainak budapesti avatásán, de a szerveződést nem találták kielégítőnek az általuk sérelmesnek tartott társadalmi helyzet megoldására, ezért tervük megvalósításához - amely kezdetben a félelemkeltésre, majd a kifejezett személy elleni támadásra irányult - használatos fegyvereket rablással szerezték meg. A dokumentum szerint a vádlottak sem a cselekmények elkövetésének időpontjában, sem jelenleg nem szenvednek olyan betegségben, kóros mértékű személyiség- vagy tudatzavarban, amely képtelenné tette vagy korlátozta volna őket cselekményük következményeinek felmérésében.

A Pest Megyei Főügyészség Kiss Árpádot, testvérét, Kiss Istvánt, Pető Zsoltot, valamint Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják. A vádlottak közül csak Pető Zsoltnak volt korábban összeütközése a törvénnyel: 2007 áprilisában garázdaság miatt 40 ezer forint pénzbírságra ítélték.

A vádirat szerint a másodrendű vádlott Kiss Istvánnak már kamaszkorában többször volt összetűzése romákkal. Megverték, elvették a magnóját, 1999 januárjában pedig életveszélyes szúrt sérülést szenvedett egy verekedésben, s emiatt el kellett távolítani a lépét. A másodrendű vádlottban az a benyomás alakult ki, hogy a cigányok "bandákba tömörülve, következmények nélkül félelemben tarthatják környezetüket", ezért a romákkal szembeni ellenséges érzülete miatt már 17 éves korában egy szkinhedcsoporthoz csatlakozott. Rendszeresen járt a debreceni szurkolók kemény magját alkotó bőrfejűek által kedvelt sörözőbe, és itt ismerkedett meg a nála öt évvel fiatalabb Pető Zsolt harmadrendű vádlottal, aki szintén szkinhedkörökbe tartozott, de szélsőséges nézeteit idegenek előtt nem hangoztatta. Később csatlakozott a Véres kard nevű nemzeti érzelmű debreceni társasághoz.

Kiss István, aki az általános iskola felső tagozatát a dolgozók iskolájában végezte el, majd szakács képesítést szerzett, "szimpatizált az idegengyűlölő, kirekesztő, a nemzetiszocialista eszmékkel rokon ideológiával, és nyíltan felvállalta, hogy azonosul a rasszista eszmerendszerrel" - tartalmazza a vádirat. Eszerint személyes tárgyai, valamint a bőrére tetovált rajzok nemzetiszocialista jelképeket hordoztak. Romaellenes beállítottsága később fokozódott. 2006-2007 környékén szakított addigi életmódjával: nem ivott és nem drogozott. A másodrendű vádlott nem volt katona, de érdekelték a fegyverek, militáns beállítottságú volt, és ezt a hétköznapi viselete is tükrözte. Kedvenc időtöltése volt az úgynevezett "airsoft" nevű harci és a háborús szerepjáték.

A cukrász végzettségű Pető Zsolt harmadrendű vádlott - akit ismerősei "Dezsőnek" vagy "Teddynek" szólították - vagyonőri munkája mellett fő elfoglaltsága a kutyatenyésztés volt: harci és őrző-védő kutyákat tartott egy hajdúszoboszlói telken. Mivel már fiatal kora óta gyűlöletet érzett a romákkal szemben, és vonzódott a fegyverekhez, valamint barátságban állt Kiss Istvánnal, és a testvérpár felvetésére hajlandóságot mutatott, hogy közreműködik a cigányok elleni erőszakos támadásokban.

Kiss Árpád elsőrendű vádlott, aki szakmát szerzett, majd leérettségizett, már az 1990-es évtől zenészkörökben mozgott, dzsesszkonzervatóriumba járt. Ott több roma hallgatóval jó kapcsolatba került, de testvérével ellentétben nem lépett be szélsőséges szervezetekbe, mert nem értett egyet azok céljaival, de osztotta Kiss István véleményét, hogy az igazságszolgáltatás nem megfelelően látja el feladatát a romákkal szemben.

Csontos István, akinek keramikus és hidegburkoló szakképesítése van, sorkatonai szolgálata után szerződéses katonaként szolgált: 2007 júliusától gépkocsivezetőként részt vett a koszovói KFOR-misszióban, de 2008 februárjában kérelmezte leszerelését; az év március elsejétől pszichiátriai betegség miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították. A negyedrendű vádlott is ellenérzéssel viseltetett a romák iránt, és internetes fórumokon ezt "Csontrabló" néven ezt jelezte is.

A nyomozás nem derítette ki, hogy ki volt az a negyedik ember, aki segített a romák elleni támadásokkal is megvádolt három férfinak a gyilkosságsorozathoz használt fegyverek elrablásában. Az ügyész a vádirat ismertetésekor azt mondta, Kiss Árpád, testvére Kiss István és Pető Zsolt a romák elleni támadássorozatuk végrehajtásához nem tudtak fegyvert vásárolni, mert nem volt rá elég pénzük, és nem akarták, hogy később azonosíthatók legyenek, ezért úgy döntöttek, internetes hirdetéseket böngészve magánszemélytől rabolnak fegyvereket.

A vádirat szerint a három férfi és egy eddig még ismeretlen negyedik társuk két, fegyverre hasonlító tárggyal 2008. március 7-én éjjel kirabolt egy besenyszögi vadászt, majd őt, a feleségét és két gyermekét megkötözte. A támadásban hét vadászfegyvert és 25 lőszert, valamint egy mobiltelefont vittek magukkal. A vád szerint ezekkel a fegyverekkel követték el kilenc településen az összesen hat halálos áldozatot követelő, romák elleni támadásokat.

A négy férfit azzal vádolják, hogy a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett kilenc településen támadtak romákra: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, míg Nagycsécsen egy testvérpár, Tatárszentgyörgyön pedig egy 27 éves férfi és ötéves fia vesztette életét.