A szegedinél nincs a világon jobb tudományos műhely az emberi agy tanulmányozásához

Az emberi agy nem csak méretében és barázdáltságában különbözik, de minőségileg is kiemelkedik az állatvilágból, mert a legfejlettebb„mikrochipet” hordozza. Ezeket az eredményeket a világ legrangosabb tudományos folyóiratai is közzétették az elmúlt hetekben.

A kutatás leegyszerűsítve arról szól, hogy mi különbözteti meg az embert az állatoktól, miért vagyunk mi okosabbak és tanulékonyabbak náluk. A válasz kézenfekvően egyszerű: nem bármelyik életfontosságú szervünk, hanem az agyunk az, ami emberré tesz bennünket. Szegeden pedig azt akarják kideríteni a tudósok, hogy pontosan minek köszönhetően és hogyan?

Eddig az derült ki, hogy nem az agyunk mérete miatt és nem is azért van ez így, mert több szinapszis van az emberi agyban. Másmilyenek a sejttulajdonságok is, mert az idegi kapcsolatok erősebbek és jobb minőségűek. Vagyis, az ember olyan „fejlett mikrochipet” hordoz az agyában, amely lehetővé teszi a kiemelkedő értelmi képességek létrejöttét, mert egész hálózatokat indít be az agykéregben. A szenzáció az, hogy sikerült megmérni, mennyivel erősebb a jelkapcsolat az emberi agysejtek között, mint a kísérleti állatoknál.

„Ezek az eredmények azt jelentik, hogy az emberi agykéreg, teljesen egyedi és ennek köszönhető, hogy az ember ennyire kiemelkedik szellemileg az élővilágból – mondta Tamás Gábor, az MTA SZTE Agykérgi Neuronhálózat Kutatócsoportot vezetője. - Tehát nemcsak méretében és barázdáltságában, hanem a sejttulajdonságokban is lényeges eltérés van.”

Nemcsak az eredmények jelentenek azonban áttörést. Az a módszertan is egyedülálló, amivel a szegedi tudósok dolgozni tudnak. Tamás Gábor erről azt mondta: a 12 évvel ezelőtt bevezetett módszer mára bebizonyította, hogy tévedés azt hinni, hogy az állatoknál nincs jobb modell a tudományos kísérletekhez. Ez az agy esetében különösen így van.

„Egy ember genetikai kódja 30 ezer génből áll – mondta Tamás Gábor. Egy egér genetikai kódja, ugyanennyiből és közöttük mindössze egy százalék az eltérés. Ebből következik, hogy még egy egér szíve alkalmas arra, hogy azt modellként felhasználják egy kísérlet során, addig  azt viszonylag egyszerű megérteni, hogy egy ember és egy egér agya között nem egy százaléknyi az eltérés. Az agyat tehát nem érdemes állatokon tanulmányozni, emberi szöveteken kell kutatni. Emberi sejtszintű idegrendszeri kutatást azonban eddig sehol nem végeztek. Szegeden, az idegsebészeti klinikával összefogva mi ezt megtehetjük és ebben a versenytársak előtt járunk. Idegsebészeti műtétek – például agydaganatok - során kinyert mintákon tudunk méréseket végezni, ez pedig minden korábbinál komolyabb felismerésekhez, eredményekhez vezet.”

A Szegeden zajló munkának tehát, a tudományos jelentősége mellett, komoly gyakorlati haszna is lehet. Az elmúlt két évtizedben ugyanis nem sikerült a neuropszichológiai betegségekre új gyógyszercsoportot, hatóanyagot találni. Éppen azért nem, mert ami a kísérletek során működött az állatokban, az emberi agy esetében már nem működött.

A Nemzeti Agykutatási Program is éppen abból a felismerésből indult útjára 2014-ben, hogy kizárólag felfedező kutatásokon alapuló, új diagnosztikai, terápiás és megelőzési eljárásokkal csökkenthető érdemben az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhe. A Kutatási Technológiai és Innovációs Alap 12 milliárd forintos támogatásával több új kutatócsoport kezdte meg működését és a már korábban is működő, nemzetközi élvonalba tartozó kutatóhelyek is kiemelt forrásokat kaptak. Azért is, hogy csökkenhessen a területen korábban tapasztalható agyelszívást.

„Ennek köszönhetően sikerült Szegedre csábítani a világ egyik vezető agykutatóját is – fejtette ki Tamás Gábor.

A mostani kísérletben is kiemelkedő szerepe van a finn Karri Lamsának, aki egyenesen Oxfordot hagyta ott, hogy Magyarországon dolgozhasson, éppen azért, mert jelenleg a szegedinél nincs a világon jobb tudományos műhely az emberi agy tanulmányozásához” - tette hozzá a professzor.