A fűtőérték a számlázás alapja

Törvény határozza meg, hogy milyennek kell lennie a számlaképnek, vagyis azt, hogy milyen adatokat kell szerepeltetni rajta, és ettől egyetlen szolgáltató sem térhet el – mondta lapunknak Scherer Zsolt igazgatóhelyettes, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szóvivője. Egy-egy számla több különböző elemet is tartalmaz: fel kell tüntetni a kibocsátó ada­tait, az ügyfélre vonatkozó információkat, és meg kell nevezni a felhasználási helyet, a fogyasztó címét. Szerepeltetni kell rajta az elfogyasztott energia mennyiségét, s meg kell adni az értékének nettó, illetve az áfával megnövelt összegét is.

Rendszeresen előfordul, hogy a fogyasztók még így sem értik a számla egyes elemeit – mondta el Scherer. Az egyik leggyakrabban vitatott elem a rendszerhasználati díj, amelyet az energiaár mellett ugyancsak kötelezően fel kell tüntetni. Ez a vezetékek fenntartására vonatkozik: az energiát el kell juttatni a felhasználási helyre, s ennek is megvannak a költségei.

Fontos, hogy a fogyasztók ellenőrizzék a mérőóra gyári számát, amit ugyancsak fel kell tüntetni a számlán, ugyanis gyakran – és javarészt szükségtelenül – okoz konfliktushelyzetet a felhasználó és a szolgáltató között, ha téves adatok szerepelnek az elszámolásban.

Az idei, szokatlanul hideg idő beálltával egyre gyakrabban hallani olyan panaszokat is, hogy „a szolgáltatók buherálnak valamit a gázzal” – hívta fel a figyelmet Scherer, aki elmondta: a gázt nem lehet levegővel hígítani, mert az robbanásveszélyes. Más gázokkal elvileg elképzelhető a hígítása, de ez sokkal többe kerül, mint amennyi haszon lehetne belőle.

Ha tehát valaki azt tapasztalja, hogy mostanában a megszokottnál esetleg tovább tart a vizet felforralni, az nem azért van, mert bárki is hígítja a gázt, hanem mert alapvetően hidegebb az időjárás, tehát a csapból is hidegebb víz folyik, mint általában.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a gáz minősége is mindig kiegyensúlyozottan egyforma, és ezt tükrözi az elszámolás rendje is. „Hazánkban több forrásból is kerül a rendszerbe gáz, részben hazai kitermelésből, másfelől behozatalból, de akár nyugat felől érkezik, akár kelet felől, az alapvetően orosz gáz” – mondta a szakember. A fűtőértékben jelentkezhet különbség, éppen ezért ez az elszámolás alapja. Így akkor sem ugrik meg a számlánk, ha a kisebb fűtőértékű gázból többet fogyasztunk el a megszokottnál.

A jogszabályban meghatározott szabvány szerint a gáz fűtőértéke 34 megajoule (rövidítésben: MJ) kell hogy legyen köbméterenként. Az engedélyezett eltérés pedig plusz-mínusz öt százalék lehet. Érdemes a fogyasztónak odafigyelnie erre az adatra is, a szolgáltató ugyanis köteles közzétenni a napi átlagot.

A felhasználó védelmében

Sokan és sokszor teszik fel a kérdést, hogy miért nem lehet egyszerűen köbméterben számlázni, hiszen azt mindenki értené. Talán meglepő lehet, de épp a felhasználó védelme érdekében használnak másfajta számítási módszert. A hőmennyiség vagyis fűtőérték alapú számlázás garantálja, hogy minden felhasználó ugyanannyi energiát kapjon a pénzéért. A földgáz minősége különböző körülmények között változhat, így tehát ha egy köbméter földgáz kevesebb energiát tartalmaz (rosszabb a minősége, azaz kisebb a fűtőértéke), a fogyasztó nem az elfogyasztott nagyobb mennyiség (térfogat) alapján fizet, hanem az energiatartalmat veszik figyelembe.
A gáz színe

Sokan szokták a „buherálás” jeleként említeni a gáz – a gázrózsa illetve az őrláng – színét is. Ilyenkor Scherer szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen állapotban vannak a berendezések, amelyeken a szokatlan elszíneződéseket tapasztalta a fogyasztó. Nagy jelentősége van annak is, hogy rendszeresen tisztítani kell a felszereléseket, s hogy még a fűtési szezon előtt mindent alaposan vizsgáljon át és szükség esetén takarítson ki egy szakember.