Elképesztő pazarlás

Egyre több élelmiszer kerül a szeméttelepekre. Bár ennek egy részéért valóban a kiskereskedelmi láncok felelnek, a kukában landoló élelmiszerek jelentős része ma már a háztartásokból kerül ki.

A jelenség a mindennap­jaink része, a lakosság csaknem egészét érinti. A hivatal korábbi elemzése szerint a magyar lakosság problémának tekinti az élelmiszer-pazarlást, ugyanakkor saját háztartásuk szintjén csak kevesen gondolták végig, hogy ténylegesen mennyi élelmiszert dobnak ki.

Annak érdekében, hogy csökkenjen a valóban megdöbbentő szintet elérő élelmiszer-pazarlás hazánkban, Maradék nélkül névvel önálló programot indít a Nébih. Mivel a konkrét javaslatok kidolgozásához elengedhetetlen az aktuális helyzet pontos ismerete, ezért a program első mérföldköveként a hivatal kutatói – 100 család közreműködésével – megvizsgálták a háztartások jelenlegi szoká­sait. A Nébih kutatása elkeserítő eredménnyel zárult. Eszerint évente átlagosan 68 kilónyi élelmiszert dob ki minden magyar ember a szemétbe.

Ennek fele, 33 kilogramm azért kerül a kukába, mert eleve feleslegesen vásárolták meg, vagy tárolási hiba ­miatt kellett idő előtt megválni tőle. A legtöbben ételmaradékot dobnak ki, ezt követik a pékáruk, a kenyér, a kifli és a kalács. Majd a gyorsabban romló zöldségek és gyümölcsök, illetve a tejtermékek következnek a sorban.

A kulcsszó: tudatos vásárlás

Az ország egészében kidobott élelmiszerekkel hozzávetőlegesen 400-450 ezer rászoruló étkezését lehetne biztosítani. Tudatos vásárlással pedig akár évi 10-12 ezer forintot is megtakaríthatnának személyenként a háztartások. A Nébih azt tanácsolja a vásárlóknak, hogy a mennyiség helyett a minőség elvét alkalmazva inkább kicsit kevesebbet tegyenek a kosarukba, de az lehetőleg jobb minőségű, magyar termék legyen. Ezzel egyúttal a rövidebb szállítási távolságok miatt a környezetet is védjük.