Kirabolt sírokra leltek

Leletek az elkerülő út nyomvonalán

Az elkerülő út első ütemének leletmentő munkáiban Csányi Marietta, Tárnoki Judit, valamint Kertész Róbert régészeknek is sikerült érdekességeket feltárniuk. A legkorábbi leletek a mezolitikum végéről kerültek elő. Kőeszközöket tártak fel, egy középső kőkori település nyomait fedezték fel. Előkerültek bronzkori leletek, szkíta településnyomok, illetve feltárták egy kelta csoport emlékeit is. Most pedig egy avar temetőre leltek.

Némi reménysugárt jelentett amikor a napokban megjelentek a régészek az elkerülő második szakaszán. A leletmentő feltárás ugyanis a kivitelezői munka előszobájának is tekinthető. A szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársaival találkoztunk az elkerülő második szakaszának nyomvonalán. Megközelítőleg száz avar kori, tehát mintegy 1300-1400 éves sír feltárása kezdődött a napokban. Az ásatást Madaras László régész vezeti. A sírokba Krisztus születése után 670 és 720 körül temetkeztek. — Egy kolléganőnk, Stanczik Ilona az 1970-es évek végén, nyolcvanas évek elején terepbejárások alkalmával egy sor avar kori temetőt, települést írt le a környéken — mondja a régész. — Jómagam pedig nem messze a jászteleki határnál, egy VII-VIII. század korabeli avar falut, majd egy avar temetőt tártam fel. Az útépítés előtti leletmentés kapcsán most egy újabb avar temetőre akadtunk. Az már bebizonyosodott, hogy komoly falurendszerrel számolhatunk ezen a területen.

Nem bizonyítható a kettős honfoglalás

László Gyula professzor szerint a finn-ugor nyelvet beszélő Árpád magyarjai előtt volt a Kárpát-medencében olyan nagyszámú népesség, amely már szintén a finnugor magyar nyelvet beszélte. Erre azonban a nyelvészeti bizonyítékok kétségesek. Az pedig, hogy a magyar és a Kárpát-medencében feltárt népek régészeti emlékei között hasonlóság mutatkozik, önmagában nem jelent tudományos bizonyítékot az azonosságra, a kettős honfoglalás elméletének bizonyítására. Mindezek ellenére nem szabad kimondani, hogy 894-895 előtt nem voltak magyarok a Kárpát-medencében. Továbbra is feladat ennek felderítése. Kiemelkedő szerep jut majd ebben a régészetnek. Írásos emlékek felbukkanására ugyanis már csekély az esély — jegyzi meg Madaras László.

Az itt feltárt leletegyüttest egyértelműen azonosítani lehet, az úgynevezett Tótipuszta—Igar régészeti kultúrkörhöz tartozik. Az avar koron belül ez egy új népességet jelentett a térségben.Valamikor 670-680 táján érkeztek a Kárpát-medencébe. A szakemberek legnagyobb fájdalma, hogy a meglelt közel száz sír majd mindegyikét kirabolták. Nem mostanában, hanem a temetkezés után néhány évvel. Akkoriban nem volt ritka, hogy a jelzett sírokat a halottakkal együtt eltemetett ékszerekért, eszközökért kiásták. Ez egy kisebb, száz-százötven állandó lakót számláló falu temetője lehetett. Vegyes gazdálkodást folytató népesség élhetett itt, ahol egyenlő nagyságrendben volt jelen az állattenyésztés és a földművelés. De még fontos kiegészítőként megtalálható a vadászat is. Madaras László és Kasza Csaba régészek vezetésével egy jól összeszokott feltáró csapat dolgozik együtt. A Kunszentmártonból, Csépáról érkezett munkások segítségével várhatóan november végéig folyatódik a feltárás az új szakaszon. Pintér László, a Magyar Közút Kht. területi igazgatóságának vezetője elmondta, az ásatások az előkészítő munka részét képezik. Ahogy korábban a terület-kisajátítási eljárások is. A kivitelezői munka folytatásáról nincs döntés. Várhatóan a jövő évben döntenek a munkálatok kezdetéről. A területi vezető elmondta, határozat született arról, hogy a Nemzeti Autópálya Zrt. bonyolítja le az elkerülő út kivitelezői feladatait.