Tanuló azért kell a suliba

A szülők nagy része és az önkormányzat is ragaszkodik az iskola megtartásához. Az iskoláskorú gyermeket nevelő helyi felnőttek jelentős része saját bőrén tapasztalta meg a körzetesítés minden velejáróját. Ki tudja, talán a gyermekkori emlékek miatt vagy másért, mindenesetre Jászágón az iskola fenntartása már rég nem gazdasági kérdés. Nyolc évfolyamon összesen negyvennégy nebuló — közülük tizenegy sajátos nevelési igényű — koptatja a falusi iskola padjait. Itt aztán tényleg mindenki ismer mindenkit. A fegyelemről más fogalmakat ismernek, mint egy mamut iskola növendékei.

Úttalan út nagy kerülővel

A csendes vidéki környezet sokak számára lehetne vonzó a faluban, az elzártság azonban még több embert tart vissza. A településre jelenleg két, kátyúkkal alaposan szabdalt út vezet. Ezeken a nagyobb városokhoz (Hatvan, Jászberény) csak több tíz kilométeres kerülővel lehet eljutni. Mozsár Lászlóné polgármester elmondta, léteznek elképzelések a közúti kapcsolat javítására. Hatvan kevesebb mint húsz kilométerre kerülne közúton, ha sikerülne pénzt szerezni a települést Csánnyal összekötő hét kilométeres útra. Ugyancsak közel kerülhetne Jászberény is, ha a Jászárokszállást Jászberénnyel összekötő út felé leaszfaltoznák a négyszállási dűlőt. A megyei területfejlesztési tervben ugyan szerepel az elképzelés, de sem terv, sem pénz nincs a fejlesztésre.

— Mekkora a legnagyobb osztálylétszám?
— Összevont osztályokkal dolgozunk — válaszolt kérdésünkre Surányi Mária igazgatóhelyettes. — Az első és a harmadik, a második és a negyedik, az ötödik és a hatodik, valamint a hetedik és a nyolcadik osztály tanul közös csoportban. A legmagasabb csoportlétszám nálunk tizenhárom fő, a legkisebb kilenc. Ezt meg is tapasztaltuk. A gyerekek rendben ültek a termekben. Az elsős és a harmadikos osztályok közös csoportjában az elsősöknek „csendes írás-”, a harmadikosoknak „hangos matematikaórája” volt. Az apró, az iskolával épp megismerkedett kis elsősök nagy gonddal kerekítették betűiket, míg a harmadikosok feleltek a tanítónő kérdéseire.
— Nem zavarja ez össze a gyerekeket? — fordulok az igazgatóhelyetteshez.
— Egyáltalán nem. Minden diákunk a képességeinek megfelelő képzésben részesül. Van informatikai termünk, lehetőség van az angol különórára, diák színjátszó kör is működik a faluban. A tanév végén ballagott nyolcadikos évfolyamból mindenkit felvettek gimnáziumba, szakközépiskolába, szakmunkásképzőbe. Általában — sok év tapasztalata szerint — semmivel sem rosszabbak eredményeik, mint azoknak, akik nagyobb iskolában járhatták ki az általánost.

Jászágó iskoláját három éve vonták össze a jászdózsai Általános Művelődési Központ iskolájával. A gazdasági kényszer szülte házasság először még kissé szokatlan volt az itt dolgozóknak, mostanra azonban már összeszokott a két tantestület. A diákok nem sokat érzékelnek az összevonásból, hisz nekik nem kellett elhagyniuk saját településüket. — Saját erőből aligha lett volna arra pénzünk — mondja a témáról a tagintézmény-vezető —, hogy közel tizenötmillió forintból felújítsuk az iskola jelentős részét. Megújíthattuk a tornatermet, kicseréltük a nyílászárókat, festettünk és kijavítottunk számos egyéb dolgot az intézményben. Ez most csak annak köszönhető, hogy az összevonást követően lehetőségünk nyílt közösen pályázni. Az iskola fennmaradását jelenleg nem befolyásolja más, mint az, hogy mennyi gyermek születik a faluban.

Banka Csaba Úttalan út nagy kerülővel A csendes vidéki környezet sokak számára lehetne vonzó a faluban, az elzártság azonban még több embert tart vissza. A településre jelenleg két, kátyúkkal alaposan szabdalt út vezet. Ezeken a nagyobb városokhoz (Hatvan, Jászberény) csak több tíz kilométeres kerülővel lehet eljutni. Mozsár Lászlóné polgármester elmondta, léteznek elképzelések a közúti kapcsolat javítására. Hatvan kevesebb mint húsz kilométerre kerülne közúton, ha sikerülne pénzt szerezni a települést Csánnyal összekötő hét kilométeres útra. Ugyancsak közel kerülhetne Jászberény is, ha a Jászárokszállást Jászberénnyel összekötő út felé leaszfaltoznák a négyszállási dűlőt. A megyei területfejlesztési tervben ugyan szerepel az elképzelés, de sem terv, sem pénz nincs a fejlesztésre.

-->