Nyelvtudás nélkül vizsga sincs

— Egyik ismerősömet, aki a Szolnoki Főiskola idegenforgalmi szakmenedzser szakára jár, levélben értesítették, miszerint június 12-én kell vizsgáznia — mondta egy olvasónk. — Nyolc órai kezdettel volt kiírva, de kilenc óra harminckor értesítették arról, hogy akinek nincs meg a nyelvvizsgája, az nem tehet szakvizsgát. A szorgalmi időszak alatt ellenben azt az információt kapta a főiskolától több, hasonló cipőben járó csoporttársával együtt, hogy a hiányzó papír nélkül is vizsgázhat — panaszolta. — Ekkor szinte az egész csoport távozni kényszerült, mert kevesek rendelkeztek a szükséges irattal.
Azért is fájdalmas ez az eset a végzős hallgatónak, mert a továbbtanuláshoz szüksége van a bizonyítványára. A nyelvvizsga hiányában kézhez ugyan nem, de a róla készült másolatot megkapta volna.

— Amikor a hallgatóink beiratkoztak a szóban forgó felsőfokú szakképzésre, még az előző felsőoktatási és szakképzési törvény volt életben — mondta megkeresésünkre dr. Boda Mihály, a Szolnoki Főiskola főtitkára. — Időközben új felsőoktatási törvény lépett életbe, amely egyértelműen lehetővé tette a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatóknak a főiskolai hallgatókkal azonos kezelését. A két törvény így ma nincs összhangban egymással. A szakképzési törvény alapján tanulónak, a felsőoktatási törvény szerint hallgatónak számítanak a felsőfokú szakképzésben részt vevő diákjaink — mondta.
— Ha tanulói jogviszonyban vannak a képzésben részt vevők, akkor nyelvvizsga nélkül nem tehetik le a záróvizsgát. A főiskolán hallgatói jogviszonyban állók azonban a felsőoktatás rendjének megfelelően vizsgázhatnak, csak a diplomát nem kapják meg, míg be nem mutatják a nyelvvizsga-bizonyítványt.

A főiskola úgy gondolta, hogy minden diákja hallgató, hiszen a főiskola felsőoktatási intézmény. — Értelemszerűen a felsőoktatási törvény nyújtotta lehetőségeket érvényesítettük. Ezáltal megkönnyíteni kívántuk diákjaink helyzetét — mondta a főtitkár. Az Oktatási és Kulturális Minisztériummal is egyeztetett a főiskola ez ügyben, akik értelmezésükkel egyetértettek. Dr. Boda Mihály azóta is értetlenül áll az eset előtt. — Kedden minket is váratlanul ért a Nemzeti Szakképzési Intézet által kijelölt elnök döntése. Próbáltuk megoldani a helyzetet, de nem tudtuk. Legfőképpen azt nem értjük, hogy a gyakorlati vizsgát akkor miért tehették le nyelvvizsga nélkül a hallgatók? Szerdán megírták a történteket a minisztériumnak, ahol szintén meglepődve értesültek a történtekről.

Még kedden felröppent a hír, hogy a kereskedelmi szakmenedzser szakos diákok nyelvvizsga nélkül is számot adhattak tudásukról. — Nem hiszem, hogy letehették a záróvizsgát. Valószínűleg ők is csak gyakorlati vizsgát tehettek — mondta dr. Boda Mihály. A főtitkár elmondása szerint nem vész el a diákok gyakorlati vizsgája és szakdolgozata. Reményeik szerint októberben mindenki leteheti a záróvizsga elmaradt másik felét.
Ez a megoldás nem nyújt vigaszt azok számára, akiknek szükségük lett volna erre a papírra a továbbtanuláshoz. Lehetséges, hogy egy évvel el kell halasztaniuk tanulmányaik folytatását ezen okok miatt.

Érdeklődésünkre az Oktatási és Kulturális Minisztériumban megerősítették, hogy a felsőoktatási törvény szerint valóban hallgatóknak számítanak a felsőfokú szakképzésben részt vevők. A minisztérium szerint a hallgatói jogviszonyban tanulók az előírt nyelvvizsgát a záróvizsga után is teljesíthetik. Azaz nem a záróvizsgára bocsátás feltétele, hanem az oklevél és a felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány megszerzésének feltétele az előírt nyelvvizsga. A minisztérium álláspontja a felsőoktatási törvényen alapszik, és ebben az álláspontban a tárca munkatársa megerősítette a főiskola vezetését.

-->