Sokan hagyják el az országot

— Gyerekfelügyelőnek utaztam ki Bajorországba, hogy nyelvet tanuljak — mesélte a szolnoki Nagy Nóra, aki majd egy évet töltött Németországban. — Magyar ügynökségen keresztül kerestem családot. Arra pontosan nem emlékszem, hogy mekkora összeget kellett nekik fizetnem, de az biztos, hogy kértek pénzt a szolgáltatásért. Ezenkívül a repülőjegyemet kellett megvásárolnom. Egy hónap elteltével jelentkezett egy egyedülálló apa, akinek nyolc éves kisfiára kellett vigyázni.

Nóra telefonon és e-mailben tartotta a kapcsolatot a családdal, amíg ki nem utazott hozzájuk. A németek úgy bántak vele, mint egy családtaggal.
Megbecsülték és hálásak voltak a segítségéért.
Székely Klára nem volt túl szerencsés a határon túli munkával. Ő fél évig volt bébiszitter szintén egy német családnál.
— Német munkaközvetítő cégen keresztül talált rám a család — kezdte. — Egyedülálló szülésznő anya, három gyermekével. Láttam képeket róluk, de a valóság más volt. Amikor személyesen találkoztunk, legszívesebben hazarohantam volna — idézte fel emlékeit Klára.

Az említett hölgy semmibe nem vette Klárát. Takarítónőnek használta és többször is ordibált vele. A gyerekei bűneit is neki rótta fel. — A fél évet összeszorított fogakkal és sok sírással bírtam ki — panaszolta. Ilyen és ehhez hasonló esetekben a munkavállaló a közvetítő ügynökséghez fordulhat vagy az országban található magyar külképviseletekhez. Melyeknek listáját a külügyminisztérium honlapján bárki megtalálhat.
Ma már nem csak azért utaznak az emberek külföldre, hogy kipihenjék az egész éves munka fáradalmait. Jellemző, hogy nyelvtanulás vagy a jobb megélhetés miatt hagyják el egy időre az országot.
— A barátommal együtt úgy döntöttünk, hogy egy ideig külföldön, egész pontosan Angliában fogunk dolgozni — árulta el a szolnoki Kata. — Amint befejeztem az iskolát neki is láttunk a keresésnek. Körbe kérdeztük az összes ismerősünket, aki külföldön dolgozik vagy dolgozott, hogy hova érdemes menni és milyen munkákra lehet számítani. Semmilyen ügynökséget nem vettünk igénybe, így csak a repülőjegyet kellett fizetnünk. Azt pedig két hónappal előre megvettük és így a két darab összesen 25 ezer forintba került. Úgy gondolom, hogy sokat könnyíthet a helyzeten, ha ismerősökhöz megy ki az ember, mert az első időkben akár náluk is lakhat. Ezzel is csökkentheti a költségeket.

Az busszal való közlekedés drága, viszont autót elég olcsón lehet vásárolni. Ám a fenntartási költségei igen magasak.Vannak, akik úgy látják, nem kell szoros összefüggést keresni a hazai foglalkoztatottsági adatok és az egyre növekvő külföldi munkavállalási kedv között. Mégis a legtöbb érintett a jobb keresettel magyarázza a döntését.
— Bevallom, én azért mentem ki annak idején külföldre, hogy anyagilag kicsit jobb helyzetbe kerüljek — árulta el egy megyebeli fiatalember. — Mivel itthon nem találtam munkát úgy döntöttem, más országban fogok próbálkozni. Csak egy évet töltöttem kint, különböző gyárakban dolgozva.
Nem egy álom munka, de az itteni viszonyokhoz képest elég jól kerestem.
Emellett megtanultam a nyelvet is, ami a munkavállásnál hazánkban sokat számít.
— Tapasztalatból mondom, hogy megéri kimenni külföldre dolgozni — mondta el Varga Krisztián. — Nyelvet lehet tanulni, emellett megismerhetünk más kultúrákat is, és persze a fizetések is lényegesen jobbak, az árak viszont hasonlóak az itteniekhez. És nem utolsó sorban ha később Magyarországon vállalunk munkát, a nyelvtudás nagy előnyt jelent majd az állásinterjún.
A munkaközvetítőkön és ügynökségeken kívül a munkaügyi központok is segíthetnek a külföldi állás keresésben. Utóbbiak segítséget tudnak nyújtani a külföldi munkalehetőségek felkutatásában. A munkavállaló és a munkaadó között egy olyan kapcsolatot tudnak létre hozni, mely megkönnyíti a külföldre való kijutást.

Az busszal való közlekedés drága, viszont autót elég olcsón lehet vásárolni. Ám a fenntartási költségei igen magasak. -->