Közélet

2007.09.14. 15:26

Kötvénnyel pótolt költségvetés - több település követi Szolnok példáját

A megyében először Szolnok döntött kötvény-kibocsájtásról. Ám az utóbbi időben több település is így igyekszik megoldani pénzügyi gondjait. De akad önkormányzat mely szerint a kötvény csak a legvégső megoldás lehet.

SZOLJON

— Eddig több mint 260 millió forint nyereséget hozott Szolnoknak a kötvény-kibocsájtást követő befektetés — mondta sajtótájékoztatóján a megyeszékhely alpolgármestere. Hegmanné Nemes Sára kifejette: az eddigi hozam többszörös fedezetet nyújt az első kamatfizetésre. Erre egyébként szeptember 30-án kerül sor, amikor 73,8 millió forintot kell az önkormányzanak kifizetnie.

Nem kell hozzá közbeszerzés

A kötvény névre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az adós, a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a megjelölt összeget, valamint a kamatot a megjelölt időben és módon a hitelezőnek megfizeti. Önkormányzatoknál a zártkötvény-kibocsátás honosodott meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzat kötvényeit teljes egészében a kibocsátást elnyerő pénzintézet jegyzi le. Ez a forrásbevonás nem tartozik a közbeszerzés alá, az ajánlatok összehasonlítása gyorsabb.

A szolnoki közgyűlés még április végén döntött 8,7 milliárd forint — 55 millió svájci frank — értékű zártkörű kötvény kibocsájtásáról. Az elképzelés szerint a város a kötvénykibocsájtásból származó bevétel egy részét, 3,7 milliárd forintot költségvetési konszolidációra, azaz többek között a jelenleg 2,4 milliárd forint költségvetési hiány megszüntetésére fordítja. A további 5 milliárd forintot pedig elsősorban fejlesztésekre, ezen belül 500 milliót hitelkiváltásra költ el. A pénzből eddig 1,3 milliárd forintot használtak fel a 2006. évi hiány fedezésére.

Hegmanné Nemes Sára szerint a kötvény kibocsájtás előnyösebb a hitelfelvételnél. A pénz ugyanis egy összegben rendelkezésre áll, szabadon elkölthető. Ez pedig azt jelenti, hogy bármikor megjelenő uniós pályázat esetén a támogatás eléréséhez a saját forrás azonnal biztosítható.
— Ha tudnánk, hogy lehet megoldani, akkor már éltünk volna kötvénykibocsájtással — mondja Kétpó polgármestere. Boldog István érdeklődésünkre kifejtette: már tárgyaltak egy pénzintézettel, ám mint kiderült a legkisebb így felvehető összeg egymillió euró, azaz 250 millió forint. Ez pedig túl nagy összeg Kétpónak. Nem tudna megfelelő fedezetet biztosítani, de ennyit visszafizetni sem igen volna képes a falu. A polgármester szerint 30-40 millió forint lenne az, amit még elbírnának. Boldog István szerint a kötvény jobb megoldás lenne, mint a jelenlegi rövid lejáratú, éven belüli hiteleik. Azokat ugyanis az évről-évre növekvő megszorítások miatt nem tudja visszafizetni az önkormányzat.

— A kötvény kibocsájtás helyett a vízközmű koncesszióba adásával szeretnénk forráshoz jutni — állította Kisújszállás polgármestere. Kecze István elmondta: az önkormányzatot kamatokkal együtt 720 milliós fejlesztési, valamint 228 milliós működési kölcsön terheli. Mindezzel a település elérte a hitel felvevőképeségének végét. Az újabb fejlesztésekhez szükséges önerőhöz jusson a város, ezért kívánják koncesszióba adni a vízközműveket. A pályázatot már kiírták, döntés jövő év elején lesz. Ám ha a koncesszió nem sikerül, akkor végső megoldásként Kisújszálláson is marad a kötvény.
Tiszafüreden viszont már nem gondolkodnak, hanem cselekszenek. A képvisel-testület ugyanis döntött 2 milliárd forint étékű kötvény kibocsájtásáról.

— Ez sokkal olcsóbb és kedvezőbb, ráadásul kevésbé kockázatos, mint egy hosszú lejáratú kölcsön — véli Tiszafüred polgármestere. Pintér Erika elmondta: a tőke törlesztését öt év türelmi idő után kell megkezdeni, és később is öt évente kell fizetni. Mindemellett a kamat is kedvezőbb.
A városvezető szerint a kötvény kibocsájtásra a kényszer viszi az önkormányzatokat. A települések olyan kötelező feladatokat kapnak, melyek ellátására nem biztosít fedezet az állam. Így működéshez, fejlesztéshez is hitel felvételre kényszerülnek. Tiszafüred is éppen azért döntött a kötvény mellet, hogy biztosítani tudja az uniós fejlesztési forrásokhoz szükséges önerőt. A kétmilliárd forintnak ugyanis 10 százalékát a város működésének megerősítésére, míg 90 százalékát fejlesztésekre fordítják. Elsősorban az üdülő telephez kapcsolódó beruházásokra kívánják felhasználni. A polgármester asszony szerint lényeges, hogy olyan fejlesztések valósulnak meg, melyek például a foglalkoztatás növekedésével a z önkormányzat bevételeit növelik, így megkönnyítik a kötvény visszafizetését. Éppen ezért a még fel nem használt pénzt is úgy igyekeznek befektetni, hogy abból haszna legyen a városnak.

— A közelmúltban a karcagi önkormányzat jó néhány alkalommal foglalkozott a kötvénykibocsátás kérdésével — mondta a város polgármestere. Mint dr. Fazekas Sándortól meg tudtuk még most is folyik a több hónapos előkészítő munka, melynek végén heteken belül 4,2 milliárd forint értékű pénzintézeti kötvény kibocsátását tervezik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!