Megbélyegezettek: feketelistára került adósok

Ki kerülhet listára?

A rossz adósokat nyilvántartó, korábban BAR-listának nevezett, Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR) még az 1990-es években hozták létre a pénzintézetek. Ahhoz, hogy valaki felkerüljön a feketelistára, egyidejűleg két feltételnek kell teljesülnie: legalább a minimálbér összegét, 65 ezer 500 forintot kitevő kölcsönö megfizetésével kell folyamatosan, több, mint 90 napon át késlekednie. Emellett az is fekete báránnyá válhat, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl vagy bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás megszűnését követően öt évig tartják nyilván. Aki azonban nem rendezi hátralékait, az örökre a listán maradhat.

— Előfordult már, hogy megcsúsztam a törlesztő részletekkel. Az elmaradást pedig nem volt könnyű behozni — állítja Sós Mihály. A Szolnokon dolgozó férfi azt azonban nem tudja, felkerült-e arra a fekete listára, mellyel felszólító leveleikben fenyegetőznek a bankok.
A rossz adósokat nyilvántartó BAR-listáról sokan tudnak, ám azt kevésbé ismert, hogy mindenki évente egyszer ingyenes tájékoztatást kérhet arról, szerepel-e a Központi Hitelinformációs Rendszerben. Ezt a kölcsönt vezető pénzintézetnél kell jelezni. A hitelinformációs rendszerben az elmúlt év végén már 370 ezer magánszemély adatait tartották nyilván. A magyar lakosság által elkövetett mulasztások száma tavaly 18 százalékkal nőtt, és elérte az 550 ezret. A fekete listára tetteket megyénkbe is több ezerre becsülik a szakemberek.

— Különbséget kell tenni azok között, akik nem tudnak fizetni és akik nem is akarnak — mondja Koleszár István. A szolnoki  banki szakember szerint a pénzintézetek felelőséggel tartoznak mind a tulajdonosok, mind a betétesek felé. Éppen ezért vissza szeretnék kapni a kihelyezett pénzüket. Az egyik megoldás a végrehajtás. Ez azonban nem csak hosszadalmas, de költséges is, így még nehezebb helyzetbe hozzák az adóst. A másik lehetőség a hitelszerződés módosítása, a kölcsön átütemezése, melynek eredményeként csökkenhetnek a törlesztőrészletek. Ilyenre azonban a pénzintézetek többnyire csak akkor hajlandók, ha az adós rajta kívül álló okok miatt nem tud fizetni, például megszűnt a munkahelye, és van remény a viszonyaik rendeződésére.

— Az adósságrendező hitelek nem szociális intézkedések — mondta Szolnoki Főiskola pénzügyi tanszékdocense. Túróczi Imre szerint a törlesztőrészleteket leggyakrabban úgy mérsékelik, hogy megnyújtják a futamidőt. Ezzel azonban nő az az összeg, amit visszafizet az adós.
A pénzintézetek évente a lakossági hitelek 2-3 százalékát mondják fel. A tapasztalatok szerint a legproblémásabbak az áruhiteleket, de  még a gépkocsijukat is aránylag könnyen feláldozzák. Ezzel szemben a jelzálog fedezete mellett nyújtott hiteleket, köztük a lakáskölcsönöket a végsőkig, a fogyasztásuk rovására is törlesztik az adósok.

A pénzügyi felügyelet adatai szerint ugyan az ország GDP-jéhez viszonyítva a lakosság eladósodottsága nemzetközi összehasonlításban nem tekinthető túlzottan rossznak. A törlesztőrészletek nagysága azonban igen magas a jövedelmekhez képest. Ennek is tudható be, hogy a problémás kölcsönök aránya megugrott. Törvény ugyan nem tiltja, hogy a feketelistára tett adósok  újabb hiteleket kapjanak, a pénzintézetek egy része nem kíván újabb kockázatot vállalni a rossz múltú adósokkal, és hitelkérelmüket mérlegelés nélkül elutasítják. Akadnak azért olyan pénzintézetek, amelyek üzleti érdekből nem zárkóznak el mereven ezektől az ügyfelektől sem. Számukra azonban legtöbbször csak ingatlan fedezet mellett nyújtanak kölcsönt.