Tízszeresére nőtt árak és bérek

— A fagyi 8 forint volt. Azért emlékszem erre, mert a busz helyett gyalog
jártam, a jegyre kapott pénzt pedig elfagyiztam — mondja Lobur Péter. A
Szolnokon élő fiatalember akkor még gyerek volt, így azt nem tudja, mennyi
volt például egy vekni kenyér. Igaz nagyon más sem. A Szolnokon dolgozó
Raffael János például abban biztos, hogy már nem 3.60 volt. De hogy mennyi,
azt csak saccolni tudja. — Akkoriban a burgonyás kenyér volt a divat, és úgy 20-30 forint között lehetett kilója. A sima, félbarna kenyér azonban valamivel olcsóbb volt — véli. Jobban emlékszik viszont arra, hogy mennyit kapott
munkájáért. Akkoriban ugyanis másodállásban üvegesként is dolgozott.

Öt esztendeje értük be a 80-as éveket

A munkajövedelmek oroszlánrészét adó keresetek színvonala első ízben 2002-ben haladta meg az 1989-es szintet. A fogyasztói árak 1990 és 2005 között több mint tízszeresére emelkedtek. Az éves csúcspont 1991-ben volt, amikor átlagosan 35 százalékos volt a drágulás. A lakosság egy főre

jutó fogyasztása 2002-ben haladta meg a rendszerváltás előtti szintet.

Abban az időben divatos nagy posztereket, keretezve, üvegezve 400 forintért adták. A többség azonban nem csak, hogy a kenyér árára nem emlékszik, de a benzinére sem, pedig 1990 októberében másról sem szóltak a híradások. A taxis blokád persze mindenkinek beugrik, meg hogy ugyancsak meg akarták emelni az üzemanyag árát. Ám, hogy mennyiről: az mindenkinek másként ugrik be. Egyesek 70-80, mások 24-25 forintot emlegetnek.

— Harminc-egynéhány forint volt a benzin, ezt akarták 60 forint körülire
emelni — állítja Rákóczi Ferenc. Az akkoriban taxizó férfi azt azonban már
nem tudja, mennyi volt a viteldíj. A régi újságokat felütve kiderül, az egykori taxis jól emlékszik. A kormány közel 36 forintról majd 60 forintra kívánta emelni a benzin árát. Az üzemanyag ára végül csak 49 forintra nőtt, viszont a következő egy évben a Mol apránként mégis 60 forint fölé emelte az árakat.

A KSH adatokat böngészve persze mást is megtudhatunk. Így például azt is, hogy megyénkben 1990-ben 3,60 fillér volt a tojás átlagára. Ma 25-26 forintért számolják a piacon. Házi kenyérért 21 forint 10 fillérért kértek. A burgonya kilója 15-16 forint volt, szemben a mai 100-150 forinttal. No persze akkoriban legfeljebb ezrest húzhattunk elő a pénztárcánkból, nagyobb címlet ugyanis még nem volt. Nem csoda, hiszen a kereset is tizede volt a mainak.

— Havi nyolcezret vittem haza. — mondja Szőke István. A szolnoki férfi
szerint ez akkoriban közepes keresetnek számított, így azt a pénzt is muszáj volt beosztani, mint manapság. A KSH adatai szerint a megyei átlag nettó bér 9233 forint volt 1990-ben. Országosan már akkor is valamivel magasabbak voltak a bérek, 9987 forintra rúgott az átlag keresete. Ám az egyes megyék között jóval kisebb volt a jövedelemkülönbség. Egyedül csak a főváros ugrott ki, ott jó háromezer forinttal kerestek többet az emberek. Minimálbér pedig akkor még nem is volt. Azt először egy évvel később, 1991-ben állapították meg 7000 forintban.

Ezek a összegek mára már mosolyogtatónak tűnnek, tudniillik az idei
esztendő első félévében a megyei nettó átlag kereset az 1990-esnek több mint tízszerese, 93.954 forint. Igaz azóta nagyobbra nőttek a megyék közti
különbségek is. Az országos átlagkereset például majd húszszor több már a
megyebelinél. Nem csoda hát, ha sokan úgy érzik, akkor könnyebb volt a élet. De mire is futotta akkor? Furcsa, de majd mindenből kevesebbre mint ma. A teljes havi átlagkeresetért 1990-ben (az októberi áremelés előtt) 256 liter benzint kaptunk volna, ma 341 litert. Tojásból két és félezret vásárolhattunk volna, mostanság pedig 3600-nál is többet. Kenyérből viszont a mainál száz kilóval többet kaptunk volna a pénzünkért.

kettőt sem kapna ennyiért az ember. Igaz 1990 óta a keresetek is több mint

tízszeresükre nőttek. Öt esztendeje értük be a 80-as éveket A munkajövedelmek oroszlánrészét adó keresetek színvonala első ízben 2002-ben haladta meg az 1989-es szintet. A fogyasztói árak 1990 és 2005 között több mint tízszeresére emelkedtek. Az éves csúcspont 1991-ben volt, amikor átlagosan 35 százalékos volt a drágulás. A lakosság egy főre

jutó fogyasztása 2002-ben haladta meg a rendszerváltás előtti szintet. -->