Pénz beszél: mennyiért ingázik a magyar?

Nem keresek sokat, szívesen mennék más városba dolgozni — mondta a szolnoki Vágó Péter, aki két gyermek édesapja. — Egy rakodócégnél dolgozom, van, hogy csak este kilenc-tíz órára érek haza. A fizetésem alig több, mint nettó 100 ezer forint. Mivel így is alig látom a családomat hétköznapokon, nem sok változást jelentene, ha ingáznék. A nejem nem tudom, hogy mit szólna hozzá, én a magam részéről havi nettó 150 ezer forintért ingáznék a megyében, de nettó 250 ezer forintért a fővárosban is vállalnék munkát.

A www. afsz. hu oldalon láthatóak az aktuális munkaajánlatok

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján olvashatnak bővebben az érdeklődők az aktuális munkaajánlatokról. Az álláshirdetések végignézése után lehetőség van sok esetben arra is, hogy a jelentkező a felvételi lapokat, formanyomtatványokat interneten keresztül töltse ki. Az álláskeresőket célzó honlap nem csak az álláskeresést segíti elő. A portálon olyan információk és szolgáltatások is megtalálhatóak, melyek a munkahellyel, a munkavégzéssel kapcsolatosan felmerülő problémákra vagy a váratlan eseményekre próbálnak megoldást adni.

— A gyes után nem találtam munkát — közölte a törökszentmiklósi Kovács Ibolya. — Már fél éve ültem otthon, diplomával a zsebemben, mert mindenhol azt mondták, hogy túlképzett vagyok, még titkárnőnek sem vettek fel. Nem volt más választásom, elvállaltam Budapesten egy telefonmarketinges munkát. Öt hónap munka után béreltem egy lakást a fővárosban egy ismerősömtől. A fizetésem százötven forint körüli összeg, ketten megélünk belőle.

— Érkeznek hozzánk állásajánlatok az ország más részéről is, főként a nyugat-magyarországi térségből — tájékoztatott Deák Miklósné, a megyei munkaügyi központ szolnoki kirendeltség és szolgáltató központ igazgatója. — A nem megyebeli munkáltatók a legtöbb esetben jóval magasabb fizetést kínálnak, mint a helyiek. Ennek ellenére nem jellemző a migráció, hiszen a fizetés mellett még számos más tényezőt is figyelembe kell venni, például a lakhatás, utazás költségeit, nem beszélve arról, hogy elszakad az ember a családjától.

Az igazgatónő arról is beszámolt, hogyegyes szakmákban a strukturális munkanélküliség a jellemző. Egyre nagyobb például az új befektetők igénye a fémipari szakmunkások iránt, viszont kevesen rendelkeznek ilyen típusú végzettséggel. Hegesztőket is sokan foglalkoztatnának, akikből van elég, csak a gyakorlatuk hiányzik. Ezt a hiányt viszont tudják munkaerőpiaci képzésekkel orvosolni.

— A megyében, főként a jászberényi térségben tapasztalható munkaerőhiány, sok elektromos termékekkel foglalkozó cég toboroz a körzetünkből munkaerőt — tudtuk meg Deák Miklósnétól. — Az álláskeresők többsége vállalja a megyén belüli ingázást, főként, ha a csoportos személyszállítást is megoldja a munkáltató. Problémát okozhat viszont, ha a település egy meghatározott pontján veszik csak fel a munkásokat, a munkavállaló pedig a a falu vagy város másik végén lakik. A fiatalabbak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek átlagosan havi bruttó 100-150 ezer forintért, míg az idősebbek és a magasabb iskolai végzettségűek havi bruttó 150-200 ezer forint felett vállalnának másik településen munkát.

-->