Közélet

2008.01.23. 18:15

Pénz beszél: mennyiért ingázik a magyar?

Van, aki százötvenezer forintos fizetés ellenében vállalná az ingázást. Persze aki más városba megy dolgozni, számolnia kell az utazás és az esetleges lakhatás költségeivel is.

Békési Brigitta

Nem keresek sokat, szívesen mennék más városba dolgozni — mondta a szolnoki Vágó Péter, aki két gyermek édesapja. — Egy rakodócégnél dolgozom, van, hogy csak este kilenc-tíz órára érek haza. A fizetésem alig több, mint nettó 100 ezer forint. Mivel így is alig látom a családomat hétköznapokon, nem sok változást jelentene, ha ingáznék. A nejem nem tudom, hogy mit szólna hozzá, én a magam részéről havi nettó 150 ezer forintért ingáznék a megyében, de nettó 250 ezer forintért a fővárosban is vállalnék munkát.

A www. afsz. hu oldalon láthatóak az aktuális munkaajánlatok

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján olvashatnak bővebben az érdeklődők az aktuális munkaajánlatokról. Az álláshirdetések végignézése után lehetőség van sok esetben arra is, hogy a jelentkező a felvételi lapokat, formanyomtatványokat interneten keresztül töltse ki. Az álláskeresőket célzó honlap nem csak az álláskeresést segíti elő. A portálon olyan információk és szolgáltatások is megtalálhatóak, melyek a munkahellyel, a munkavégzéssel kapcsolatosan felmerülő problémákra vagy a váratlan eseményekre próbálnak megoldást adni.

— A gyes után nem találtam munkát — közölte a törökszentmiklósi Kovács Ibolya. — Már fél éve ültem otthon, diplomával a zsebemben, mert mindenhol azt mondták, hogy túlképzett vagyok, még titkárnőnek sem vettek fel. Nem volt más választásom, elvállaltam Budapesten egy telefonmarketinges munkát. Öt hónap munka után béreltem egy lakást a fővárosban egy ismerősömtől. A fizetésem százötven forint körüli összeg, ketten megélünk belőle.

— Érkeznek hozzánk állásajánlatok az ország más részéről is, főként a nyugat-magyarországi térségből — tájékoztatott Deák Miklósné, a megyei munkaügyi központ szolnoki kirendeltség és szolgáltató központ igazgatója. — A nem megyebeli munkáltatók a legtöbb esetben jóval magasabb fizetést kínálnak, mint a helyiek. Ennek ellenére nem jellemző a migráció, hiszen a fizetés mellett még számos más tényezőt is figyelembe kell venni, például a lakhatás, utazás költségeit, nem beszélve arról, hogy elszakad az ember a családjától.

Az igazgatónő arról is beszámolt, hogyegyes szakmákban a strukturális munkanélküliség a jellemző. Egyre nagyobb például az új befektetők igénye a fémipari szakmunkások iránt, viszont kevesen rendelkeznek ilyen típusú végzettséggel. Hegesztőket is sokan foglalkoztatnának, akikből van elég, csak a gyakorlatuk hiányzik. Ezt a hiányt viszont tudják munkaerőpiaci képzésekkel orvosolni.

— A megyében, főként a jászberényi térségben tapasztalható munkaerőhiány, sok elektromos termékekkel foglalkozó cég toboroz a körzetünkből munkaerőt — tudtuk meg Deák Miklósnétól. — Az álláskeresők többsége vállalja a megyén belüli ingázást, főként, ha a csoportos személyszállítást is megoldja a munkáltató. Problémát okozhat viszont, ha a település egy meghatározott pontján veszik csak fel a munkásokat, a munkavállaló pedig a a falu vagy város másik végén lakik. A fiatalabbak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek átlagosan havi bruttó 100-150 ezer forintért, míg az idősebbek és a magasabb iskolai végzettségűek havi bruttó 150-200 ezer forint felett vállalnának másik településen munkát.

-->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!