2008.10.26. 13:29
Mi lehet az egyre nagyobb lélekszámú kistelepülések titka?
Megyénknek több olyan települése is van, ahol nőtt az ott élők száma 1990 óta. Legalábbis a KSH adatai szerint. Elsősorban a kisebb települések könyvelhetnek el nagyobb létszámnövekedést. Most megtudhatja, mely települések vonzzák manapság leginkább az embereket a megyében.
A Központi Statisztikai Hivatal adataiból számtalan érdekes dolog olvasható ki. Kezdjük talán a rosszal, hiszen a megye legtöbb településén, szám szerint hatvankettőn, csökkent a lakosság száma.
Van olyan házaspár, aki külföldről költözött megyénkbe, míg másnak a gyermekei hagyták el a megyét
Frits Niessen és felesége, Mieke Niessen-Verster négy éve él Martfűn. Minden egy Hollandiában megrendezett magyar esten kezdődött. A holland házaspár beült abba az étterembe, ahol különlegességként magyaros ételeket kínáltak, magyar nótát húztak a fülükbe, így természetesen magyaros hangulatban telt az este. Megtetszett nekik, így elhatározták, hogy rövid időre ellátogatnak kis hazánkba. Az itt látottakban sem csalódtak, egyre sűrűbben vendégeskedtek Magyarországon. Annyira magával ragadta őket az ország, hogy 1982-től itt élnek.A szolnoki Szabó Zsigmondné két gyermeke és öccse a Dunántúlon él. Ennek ellenére nem tervezi, hogy elköltöznik a megyeszékhelyről.
— A fiam Héderváron dolgozik a Nemzeti Parkban, annak vezetőjeként. Három diplomája van, de Szolnokon nem talált munkát. A lányomnak szintén három diplomája van és most készül a doktori cím elnyerésére. A családjával Székesfehérváron lakik, ott tanít a főiskolán és Budapesten az egyik egyetemen angolt oktat a hallgatóknak — meséli Szabó Zsigmondné.
A hetvenes éveiben járó hölgy elmondta, a férje és ő nem költöznek el, mert a két gyermekük lakóhelye között nagy a távolság. Azonkívül nem akarnak egyikük terhére sem lenni. Szabó Zsigmondné tősgyökeres szolnoki, felmenői is itt éltek, de férje Jászkisérről költözött ebbe a városba, miután házasságot kötöttek.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében az adatok azt mutatják, tizenhat olyan város, falu, illetve község van, ahol 2007-ben többen laktak, mint 1990-ben. Igaz, csak négy olyan település van, ahol 2006-hoz képest nem éltek kevesebben. Egészen pontosan Alattyánon, ahol kettőszáztizenhét fővel nőtt a lakosok száma; Rákóczifalván huszonkettő volt az emelkedés; Szászberken hatvanhéttel, míg Tószegen százötvenhárommal lett magasabb a helybeliek száma.
Amennyiben megnézzük a 2004-es népességi adatokat és az előző esztendeit, akkor az figyelhető meg, hogy mindössze négy olyan település van, ahol nemhogy nem csökkent, de még nőtt is a helybeliek száma. Alattyánon három év alatt ötvennyolc fővel, Cibakházán tizeneggyel, Csataszögön huszonkettővel, Szászberken harminckilenccel emelkedett a népesség. A kisebb településeken egyre több az összevont iskola, mert kevés a gyermek és sokan nagyobb városokba költöznek. Mégsem a nagy városokban figyelhető meg a növekedés.
Alattyán és Szászberek a megye azon települései, ahol 1990 óta folyamatosan nő a helyiek száma. Alattyánon kettőszáztizenhéttel, Szászberken pedig hatvanhéttel éltek többen 2007-ben.
Dr. Katona Károly, Alattyán jegyzője szerint talán az alacsony ingatlanárak lehetnek vonzóak az emberek számára.
— Bár az adatok azt mutatják, hogy szerencsére folyamatosan növekszik a lakosság, ennek ellenére azt kell mondja, sajnos még így is jelentősen elöregszik a népesség — teszi hozzá dr. Katona Károly.
Az adatokból az is kiolvasható, hogy Szolnokon, azaz a megyeszékhelyen élnek a legtöbben, hetvenötezernyolcan. Második a sorban Jászberény, ahol huszonhétezer-kettőszáztizennyolc; a harmadik legnagyobb létszámú település pedig a maga 22 ezer nyolcvannégy lakosával Törökszentmiklós. Épphogy lecsúszott a képzeletbeli dobogóról Karcag, illetve Mezőtúr a huszonegyezer-százhuszonnyolc, illetve a tizennyolcezer-négyszázharminchat emberével.
A lakosok fogyásában az elvándorlás is közrejátszik. Az egykoron szolnoki Rodek Lajos a középiskola befejezése után Szegeden folytatta programozó matematikus szakon a tanulmányait, és nem is tért vissza Szolnokra.
— Azért maradtam Szegeden az egyetem befejezése után, mert Szolnokon nincsen munkalehetőség, ráadásul itt vannak a barátaim is. Igazából nem is próbáltam Szolnokon munkát találni, és nem is szeretnék visszamenni. Már minden Szegedhez köt.
Az adatok alapján elmondható, nemcsak fogy, de egyes településeken nő is a lakosok száma. A városokból pedig többen költöznek kisebb településre.
A szolnoki Szabó Zsigmondné két gyermeke és öccse a Dunántúlon él. Ennek ellenére nem tervezi, hogy elköltöznik a megyeszékhelyről.
— A fiam Héderváron dolgozik a Nemzeti Parkban, annak vezetőjeként. Három diplomája van, de Szolnokon nem talált munkát. A lányomnak szintén három diplomája van és most készül a doktori cím elnyerésére. A családjával Székesfehérváron lakik, ott tanít a főiskolán és Budapesten az egyik egyetemen angolt oktat a hallgatóknak — meséli Szabó Zsigmondné.
A hetvenes éveiben járó hölgy elmondta, a férje és ő nem költöznek el, mert a két gyermekük lakóhelye között nagy a távolság. Azonkívül nem akarnak egyikük terhére sem lenni. Szabó Zsigmondné tősgyökeres szolnoki, felmenői is itt éltek, de férje Jászkisérről költözött ebbe a városba, miután házasságot kötöttek.
-->
