Nemzeti csúcs: megszorítások, adócsökkentéssel vagy anélkül

Gyurcsány Ferenc közölte: a devizahitelek törlesztésében átmeneti segítséget kapnak azok a családok, ahol a munkahelyek megszűnése miatt nem tudnak törleszteni. Jelezte ugyanakkor, hogy nem vállalják át a hiteleket.

Azt javasolta, hogy a válság kezelése után a tanácskozáson résztvevők keressék a nemzeti megállapodás lehetőségét az euró bevezetésének menetrendjére, a nyugdíjreformra, a szociális, illetve az önkormányzati rendszer megújítására.

Kijelentette: a nemzetközi pénzügyi válság magyarországi hatásainak csökkentésére az uniós források felhasználását felülvizsgálják, de remélik, hogy a már elindult beruházásokat nem kell leállítani.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke úgy látta, megszorító csomag van kibontakozóban, ami az eddigi felelőtlen szocialista politika folytatása, ezért a kormány megszorító csomagja elleni összefogást és nemzeti növekedési programot javasolt, amelynek középpontjában az adócsökkentés áll.   

Az MDF elnöke, Dávid Ibolya egyéves válságkezelési programot javasolt. Ennek részeként 2009-ben egy évre felfüggesztenék a 13. havi nyugdíj kifizetését, 2008-as szinten tartanák a közalkalmazotti és köztisztviselői béreket, a nyugdíjakat, a közszférában eltörölnék az idei jutalmakat, bónuszokat, felfüggesztenék a vállalkozásoknak adott vissza nem térítendő támogatásokat, a családi pótlékot pedig az egy főre jutó jövedelemhez kötnék.

A pártelnök azt javasolta, hogy 2008. november 1-től minden parlamenti képviselő, miniszter és államtitkár, illetve a miniszterelnök és a köztársasági elnök a havi fizetésének felét magyar részvények vásárlására költse, s azt tegye nyilvánossá. Új pártfinanszírozási törvényt is szorgalmazott, mert szerinte így csökkenne a korrupcióra elköltött évi legalább 200 milliárd forint. Dávid Ibolya szerint 2010. január 1-jétől be kell vezetni az egykulcsos adót, egyszeri adóamnesztiával összekapcsolva.

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke szerint csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat, be kell vezetni a költségvetési plafont és szükséges az adóreform.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke kijelentette: fogjunk össze a magyar emberekért, fogjunk össze a sehová se vezető megszorítások, a bérbefagyasztás ellen és az adócsökkentésért. "Nem fogjuk hagyni, hogy a kormány a bérből és fizetésből élőkkel, a családokkal és az idős emberekkel fizettesse meg a saját tehetetlenségének és alkalmatlanságának az árát".

Veres János pénzügyminiszter megerősítette: Magyarországon a betétesek pénze biztonságban van, további intézkedésre azért van szükség, hogy a befagyott pénzügyi folyamatok újra mozgásba lendüljenek. 

Simor András jegybankelnök a pénzügyi válság hosszú távú megoldásának feltételei közé sorolta a megtakarítási egyensúly helyreállítását és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentését. Hangsúlyozta: adócsökkentésre szükség van, de csak - többek között - a jóléti kiadások lefaragása után. A visszafogott béremelés, az újabb "nadrágszíjmegszorítás" nehéz, de szükséges lépés a versenyképesség növeléséhez, illetve ahhoz, hogy meg lehessen állítani a munkahelyek számának csökkenését - mondta. Javasolta egyebek között a munkavállalás ösztönzését, a szociális támogatások szigorítását, a nyugdíjkiadások szorosabb korlátok között tartását és a versenykorlátozó rendszerek lebontását.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke azt javasolta, a nemzeti csúcsértekezlet nyilvánítsa ki: a társadalom a pártoktól megegyezést vár a parlament falai között a stabilizációról, mert "válságkezelő program és cselekvés kell". Mint mondta, a kérdés az, készek és képesek-e arra, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amelyben egy cselekvési program közmegegyezésen alapuló védettséget élvez, és a pártok között zajló politikai küzdelem nem terjed ki a válságkezelés kérdéseire.

Pálinkás József, a házigazda Magyar Tudományos Akadémia elnöke megnyitó beszédében őszinte, nyílt, világos nyílt párbeszédet kért. Kiemelte: nem szeretné, ha a tanácskozás a résztvevőkben vagy az állampolgárokban hamis
várakozást ébresztene, ezért világossá tette, hogy a nemzeti csúcsnak nem lesznek közjogi következményei, de szellemi és lelki következményei lehetnek.

Medgyessy Péter volt miniszterelnök kijelentette, hogy a gazdaság stabilitásához takarékosságra van szükség, az állam pénzéhségét csökkenteni kell, ami a kiadások csökkentésével jár, de ez önmagában nem idéz elő gazdasági növekedést. Az adórendszer változtatásának adócsökkentést és adónövekedést is jelentenie kell, mert Magyarországon nem összességében sok az adó a nemzeti jövedelemhez képest, hanem nagyon kevesen fizetnek nagyon sok adót, amin változtatni kell. Arról is szólt, hogy nem tartható fent, hogy ilyen szinten maradjanak a kamatok, "nincs indoka" a jelenlegi magyar kamatpolitikának.

Boross Péter volt miniszterelnök szerint a kríziskezelés során a tizenharmadik havi illetményekhez is hozzá lehet nyúlni. Károlyi Gyula 1932-es reformjára - aki Horthy Miklós kormányzósága idején töltötte be a kormányfői tisztséget - utalva azt mondta: a költségvetési megszorításokat a bérköltségek terén kell megtenni.

Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke kitért arra: nem lehet csak a költségvetés kiegyensúlyozására alapozni, hanem figyelembe kell venni, hogy Magyarország legfőbb exportpiacai recesszió előtt állnak. Azt javasolta, hogy a költségvetési kiadások lefaragásával kell fedezetet teremteni az adó- és járulékcsökkentéshez. Elismerte: ugyanakkor elképzelhetetlen, hogy ilyen átalakítás a következő egy-másfél évben ne követeljen az ország minden polgárától komoly anyagi áldozatot.

Járai Zsigmond volt MNB-elnök szerint az első és a legfontosabb feladat az ország finanszírozhatóságának megőrzése, a valutaválság elkerülése. Ennek érdekében a magas állami kiadásokból legalább a bruttó hazai termék évi 4-5 százalékát kell megtakarítani. A válság kezelésére eddig tett hazai lépéseket erőtlennek, elkésetteknek, gyakran szakszerűtlennek nevezte. Hozzátette: "szerencsére bízhatunk a Nemzetközi Valutaalapban, az Európai Unióban és az Európai Központi Bankban, de azért itthon is kellene valamit tennünk". A volt jegybankelnök szerint meg kell teremteni a gazdasági növekedés feltételeit, rövid távon a stabilizálás mellett pénzt kell pumpálni a gazdaságba. Ezt a pénzt csak adócsökkentésből lehet venni, amihez csökkenteni kell a kiadásokat.

Bod Péter Ákos korábbi MNB-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy jóléti fordulatot nem lehet hitelből végrehajtani. Az aktívakat terhelő adó visszafogja a munkavállalást, így nem lehet küzdeni a munkanélküliség ellen.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta: Magyarország az elmúlt másfél évtizedben több kísérletet tett arra, hogy közpénzügyi szabályozást alkosson. Ennek hiányában nem lehet a köz számára átláthatóvá tenni az állam működését, pedig ez a hitelesség visszaállításának alapvető feltétele.

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke kijelentette, hogy válságkezelési időszakban nem lehet adót csökkenteni, a növekedés beindításhoz ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges. A munkahelyek fennmaradása érdekében a nominálbérek szinten tartására látnak esélyt, és ennek érvényesnek kell lennie az állami és az önkormányzati szférára is. Az MGYOSZ a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében az euró bevezetésének felgyorsítását tartja szükségesnek.

Az adócsökkentést ma nem lehet meglépni Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke szerint sem - pedig arra szükség lenne -, mert az állam egyik napról a másikra él annak érdekében, hogy megőrizze fizetőképességét. Magyarország leggazdagabb üzletembere szerint egyrészt kiadáscsökkentésre van szükség, másrészt fenn kell tartani a fizetőképességet, csak ezután jöhet az adócsökkentés.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a társadalmi szolidaritás és az esélyegyenlőség megteremtésének fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta: le kell számolni a piac mindenhatóságával, azzal, hogy az állam rossz gazda.

A nemzeti csúcsértekezletet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezte még a múlt vasárnap, a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság magyarországi hatásaira reagálva.