Kiszorultunk saját piacainkról, vajon van visszaút?

Ezért a kormány többek között ellenőrizni fogja, hova is kerültek támogatási pénzek, kik vették fel azokat jogosulatlanul, illetve mely cégek jutottak hozzá a hosszú távú földbérletekhez. Többek között erről is szólt dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azon a gazdafórumon, amelyet tegnap tartottak Szolnokon, a megyeházán a megyei Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szervezésében.

Az államtitkár hangsúlyozta: súlyosbítja a helyzetet, hogy kirabolták az országot, széthordták a nemzeti vagyont, a kasszákat kiürítették. Ez látszik a mezőgazdasági kasszán is. Erre példaként említette: szakosított telepek korszerűsítésére ment el 400 milliárd forint, miközben nincsenek állatok az istállókban.

— Amikor arra hivatkoznak, hogy állattenyésztés támogatása, akkor jó lenne tisztázni, hogy milyen állattenyésztésről beszélünk. Hiszen mi nem a holland gazdák szakosított telepét akarjuk továbbfejleszteni — mondta az államtitkár, hozzátéve: az elsők között hoztuk létre a nemzetiföldalap-törvényt, ami az új birtokpolitika szolgálatába kell hogy állítsa az állami földek felhasználását.

A családi gazdaságok, a kis-, közepes gazdaságok földalapja megerősítéséről van szó, és a fiatal gazdák földhöz juttatásáról. Ehhez kell egy olyan lista, amely pontosan megmutatja a szerződéseket, hogy kinek is adta bérbe a földeket az állam, és milyen feltételekkel.

Dr. Ángyán József hangsúlyozta: tudomásul kell venni azon multicégeknek, amelyek eddig csak a hasznot vitték ki az országból, hogy hozzá kell járulniuk a válság terheihez. Elengedhetetlen, hogy saját érdekeinket érvényesíteni tudjuk az uniós közös rendszerben. Hozzátette: kiszorultunk nemcsak az export-, hanem a saját piacainkról is.

— Lefejezték a magyar mezőgazdaságot. Eladták például a cukorgyárainkat, és a külföldi tulaj azért vette meg, mert tudta, hogy majd leépít és piacot vásárol. Így aztán hozzák be nekünk a cukrot, miközben kiváló lehetőségeink vannak a cukorrépa-termesztésre. Ugyanígy eladták a kereskedelmi hálózatot is, az élelmiszeripar egy pillanat alatt eltűnt — mondta az államtitkár, aki szerint a legfontosabb piac a helyi és a hazai, s ezekről ki kell szorítani a külföldi érdekeket.

— Most készül az a rendelet, ami meghatározza, hogy a magyar termékhez legalább 95 százalékban hazai alapanyagot kell felhasználni. Ugyanis ma még ha a gyártás során egy művelet idehaza történik, akkor az a termék már magyarnak számít — hangsúlyozta.

Dr. Ángyán József a tervekről szólva elmondta: a gazdák hitelképességének erősítésére létre szeretnének hozni egy vidékbankrendszert. A termőföldről szólva rámutatott: ma az állami földek 80 százalékát 180 tőkés társaság bérli. Ehelyett az úgynevezett demográfiai földprogramban a működő családi gazdaságokat juttatnák 20-50 évre földbérlethez, akárcsak azon fiatal párokat, akik letelepednek, gyermeket vállalva, földet művelve.

A készülő kamarai törvény szerint a regisztrált gazdaságok és köztermelők mind kamarai tagok lesznek, és létrejönnek települési mezőgazdasági bizottságok is. A készülő agrárstratégia pedig jövőképként a kis- és közepes családi gazdaságokról szól, amelyben nem a tömegáru-előállítás, hanem a minőségi mezőgazdaság a meghatározó — hangsúlyozta dr. Ángyán József.

Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke szintén a minőségi termékek fontosságát hangsúlyozta, amelyekkel nemzetközi piacokra is be tudunk törni. Hozzátette: el kell azokat a csapokat zárni, amelyeken át a magyar gazda jövedelmét, hasznát elviszik.

— A kereskedők a gazdáktól a rendkívüli időjárás, vis maior miatt meg nem termett terményt követelik, s kötbérrel, fedezeti vásárlás követelésével zsarolják őket — mondta, hozzátéve: egy ilyen ügyben megszületett Debrecenben az első precedens értékű ítélet. — Kimondta a bíróság, hogy teljesen függetlenül attól, hogy adásvételi vagy bármiféle szerződésnek nevezik, ha az a tárgyévi termelésre, termeltetésre vonatkozik, az termeltetési szerződés, és arra a vis maior érvényes. Tehát azt a gazdát, aki a vis maior igazolásokat becsatolta, nem kényszeríthetik sem fedezeti vásárlásra, sem kötbérmegfizetésre — hangsúlyozta Jakab István.

Dr. Péter István megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgató elmondta, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent az állatállomány. A sertéságazat tragikus mélyrepülésben van, a szarvasmarhalétszám pedig a megyében 44 ezer, amelyből csak 20 ezer a tehén. Az állattartókat sújtják a magas takarmányárak is. Kiss Róbert, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője előadásában szólt arról, hogy az elmúlt élvtizedek legcsapadékosabb éve volt a tavalyi. Késtek a mezőgazdasági munkák, a vetés, az aratás. Alacsonyak lettek a termésátlagok, és a minőség is hagyott maga után kívánnivalót. Egyetlen pozitívum, hogy a felvásárlási árak növekedtek, ez azonban a gazdáknak alig vagy nem jelentett többletet, mivel a költségeik is nagyok voltak.

Fizetik a kárenyhítést

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal március 15-ig az agrárkár-enyhítési összegeket kifizeti. Országosan 5300 egyéni termelő és vállalkozás részesül összesen 4,2 milliárd forintos támogatásban, ami fagy-, belvíz-, illetve jégeső okozta károk enyhítésére használható fel. A teljes összeg a kárenyhítési rendszerhez csatlakozott termelők 2,1 milliárd forintos befizetéséből, valamint az ehhez ugyanekkora összegben biztosított költségvetési hozzájárulásból áll. A fórumon a gazdák figyelmét felhívták arra, hogy március 16-ig lehet a falugazdászoknál teljesíteni a monitoring adatszolgáltatási kötelezettséget, illetve március 20-ig lehet megújítani az őstermelői igazolványokat.