Túlélte a katasztrófát: azt hitte ez élete utolsó napja

— Hatalmas a kavarodás itt, egyelőre fogalmam sincs arról, pontosan, mi is történt — válaszolt megkeresésünkre a jelenleg Japánban élő szolnoki lány, Petra. — Kobeban lakom, amely várost másfél évtizede hatalmas rengés rázta meg, több száz kilométerre Tokiótól. Rengett az épület, én a negyedik emeleten tartózkodtam. Mindenkit hazaküldtek, mert cunamiriadó esetén leállítják a vonatokat. Szerencsére épségben hazaértem — számolt be.

— Egyébként itt Kobeban a riadalmon kívül minden rendben volt. Ahol a legerősebb rengést mérték, ott tízméteres hullámokat láttak. Beszakadtak a házak és leszakadtak az utak. A cunami elsodort több autót, bizonyos helyeken az embereket is ki kellett menekíteni — folytatta.
A Tokióban élő Fekete Attila is megerősítette ezt, s állította: ez volt az eddigi legnagyobb földrengés itt, amire emlékeznek.

— Mi jól vagyunk, nem történt semmi baj, bár nagyon megrázta a rengés a házunkat — mondta el a rengés utáni napokban az Abonyból származó fiatalember, aki feleségével és két gyermekével él Japán fővárosában.
— Egyik este kisétáltam a városba, de nem láttam összedőlt vagy sérült épületeket. Északon viszont nagyon komoly a helyzet. A rengéshullám nagy cunamit okozott. Komplett falvakat, utakat, repülőteret vitt el. Nem járhatóak az utak, nem használhatóak a repülőterek, ráadásul hideg van, helyenként havazik. A fukushimai atomerőműben is szörnyű a helyzet. A televízióban folyamatosan mondják, hogy nem lesz elég áram, ezért ne tessék fölöslegesen használni — tette hozzá.

A szajoli Kovács Emese 2007 óta Észak-Tokióban él, s épp az ötödik emeleti lakásában tartózkodott, amikor bekövetkezett a földrengés.
— Halálfélelmem volt pénteken — kezdte mesélni. — Ez egy nagyon hosszú, erős és intenzív földrengés volt. A falakról leestek a képek. A szívem pedig majd kiugrott a helyéről. Nagyon féltem, főleg, hogy egyedül voltam. Kirohantam a lakásból és a lépcső felé vettem az irányt. Próbáltam leszaladni, de alig bírtam, mert nagyon mozgott a lépcső. Az utcára kiérve annyit láttam, hogy a villanyoszlopok erőteljesen imbolyogtak, volt, amelyik ki is dőlt. Olyan érzés volt, mintha egy hajón utaztam volna. A ház többi lakójával álltunk kint az utcán és vártuk, mi lesz ennek a rengésnek a vége. Többen azt hittük, ez lesz az utolsó napunk. Ahogy csillapodott a földrengés, próbáltam hazatelefonálni anyukámnak, még mielőtt a hírekből értesülne a helyzetről, de annyira túlterheltek voltak a vonalak, hogy csak 45 perc után sikerült kapcsolatba lépnem vele. Így is megrémült, de örülök, hogy sikerült időben tájékoztatnom őt — mondta Emese.

— A rengés elmúltával káosz alakult ki, a feje tetejére fordult minden — folytatta. — A vonatok és buszok nem közlekedtek. Az autópályára nem lehetett felhajtani, így esélytelennek tűnt, hogy hazainduljak. Pedig nagyon szerettem volna, ugyanis azt mondták, hogy utórengések még egy hétig előfordulhatnak, én pedig nagyon féltem — fűzte hozzá.
Emesének végül sikerült eljutni a repülőtérre, s jelenleg Magyarországon tartózkodik.

Elárulta azt is, hogy a japánok különösen nyugodtak voltak ebben a helyzetben, ugyanis náluk sűrűn előfordulnak földrengések, így viszonylag hozzá vannak szokva. Sőt, még oktatás is zajlik e téren, ahol megtanítják velük, mit kell tenniük földrengéskor.

Vajon Magyarországon mennyire jellemzőek a hatos vagy annál erősebb földrengések? Erről Török Kálmánt, a budapesti Eötvös Loránd Geofizikai Intézet geológusát kérdeztük.

— Száz százalékosan nem lehet kijelenteni, hogy Magyarországon hatos erősségűnél nagyobb földrengések nincsenek, de nagyon kicsi ezek valószínűsége, Európán belül inkább Dél-Európában jellemzőek. Persze azért akadt már hazánkban is erősebb rengés. A legemlékezetesebb még a 16. században volt Komáromban, ami az elmúlt 300 év egyik legnagyobb rengésének bizonyult — nyilatkozta a geológus.
Hogy hova érdemes építkeznünk, ha nem szeretnénk átélni nagyobb földrengést, arra Erdei György építőmérnök, statikus-tervező válaszolt.
— Idén januártól az európai egyesített szabványrendszerhez igazodva, hazánkban is minden új épületet kötelező az adott területre jellemző földrengés-veszélyeztetettségre méretezni — mondta Erdei György. — Létezik egy térkép, amely az ország minden egyes lakott településére megadja azt a vízszintes gyorsulási értéket, amire ott az épületeket méretezni kell. Az ország földrengések szempontjából legveszélyeztetettebb térség az úgynevezett Móri-árok, a Mór—Komárom vonal, míg a legkevésbé veszélyeztetett Paks környéke. Megyénkben gyenge és közepes veszélyeztetettségű területeket találunk, Jászberényben és Szolnokon viszonylag nagyobb, míg Karcagon kisebb ez az érték.

Erdei György hozzátette: az újabban elterjedt, jó hőszigetelést biztosító falazórendszerek, amelyek függőleges fugáiban szinte alig található malter, kevésbé ellenállóak, mint a keményebb, habarccsal jobban kitöltött falazatok.

Lehet-e biztosítást kötni földrengés okozta károkra?

— A Generali biztosító valamennyi lakás- és épületbiztosítási termékében alapszolgáltatásként szerepel a földrengés elleni biztosítás — válaszolt kérdésünkre Saskői Tibor, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. kommunikációs szakértője. — Példaként említeném a február eleji földrengést, melynek kapcsán a Generalihoz, több mint 3000 bejelentés érkezett, és a károkra idáig közel 200 millió forintot fizetett ki a biztosító — nyilatkozta.

— Külön földrengésre köthető biztosítás nálunk nincs, mivel vagyonbiztosításaink alapeseményeként tartalmazzák a  földrengés biztosítási eseményt — közölte Gál Mária, az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. JNK-Szolnok megyei Értékesítési Ügynökség igazgatója. —  Például a lakás- és társasházi biztosításainkban alapbiztosítás — tehát külön díjfizetésre nem kötelezett — biztosítási eseménynek minősül a földrengés és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz — tudatta az igazgatónő.

Legerősebb rengések Magyarországon

16. század Komárom 6-7-es erősségű
1956 Dunaharaszti 5,6-os erősségű
1985 Berhida 5-ös erősségű