Költségvetési hiány: döbbenetes adatok láttak napvilágot

A helyi képviselők által elfogadott rendeletek tartalmát elemezve kitűnik: a tavalyi, 2011-es esztendőhöz képest nincsenek uralkodó tendenciák. A kiadási főösszegek például, a megye 79 önkormányzata — 78 település plusz a megye — közül 42 esetében növekedés, 37 esetében pedig csökkenés tapasztalható. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal által kiadott adatok szerint a kiadások növekedése az esetek többségénél csak minimális, néhány százalékos, néhány esetben viszont jelentősebb emelkedéssel van dolgunk. Tomajmonostoránál például 287, míg Törökszentmiklósnál 73 százalékkal növekedett a kiadási főösszeg az előző évhez viszonyítva.

A költségvetési tervezés és az önkormányzati gazdálkodás egyik nagyon fontos értékmérője a költségvetési hiány. Általánosságban elmondható, hogy a települési hiányok elég nagy szóródást mutatnak. Összesen 15 olyan önkormányzatot találtunk a kormányhivatal összeállításában, amely a kiadási és bevételi főösszeg egyensúlyával, tehát nulla hiánnyal tervezett: Berekfürdő, Jászfényszaru, Jászszentandrás, Rákócziújfalu, Cserkeszőlő, Fegyvernek, Jászivány, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma, Kétpó, Kunmadaras, Tiszainoka, Tiszakürt, Tószeg, Vezseny. Mellettük szintén „nullás” évet tervezett még a megyei önkormányzat, valamint az adósságrendezési eljárás alatt álló települések közül Tiszabő és Kőtelek.

A másik három „adósságrendező” önkormányzat már bátrabb volt, és forráshiányosra szabta a válságköltségvetését: Abádszalóké 42,6, Tiszaburáé 22,1, Tiszaderzsé pedig 22,7 millió forint mínuszt tervezett. Érdekesség, hogy a nemrég ugyanilyen eljáráson átesett Jásztelek is közel 20 százalékkal tervezte túl a bevételein kiadásait. 

A másik végletet — a „nullásokkal” szemben — az a néhány település jelenti, ahol kiugróan magas deficitet terveztek 2012-re. Magas, 140,4 millió forintos hiánnyal számol például idén a kengyeli képviselő-testület. Ez, az 574,6 millió forintos kiadási  főösszeghez képest még akkor is magasnak tűnik, ha számos jelentős beruházás is szerepel az önkormányzat tervei között, és az önhiki (önhibájukon kívül forráshiányos települések támogatása) mellett más forrásokat is megjelöltek kompenzációként a rendeletükben: hitelt, pályázatot és az EU önerőalapját. Tiszapüspökiben 32, Nagyréven pedig 30 százalék forráshiányt terveztek a képviselők.
A forráshiányt tervező települések egyébként, a hiány fedezeteként, túlnyomórészt likvid hitelt, valamint a önhiki-támogatást tüntették fel. Az önhiki összegszerű tervezése azonban magában rejti a költségvetések évközi módosításainak veszélyét — ahogyan az az elmúlt években is tapasztalható volt.  

Az önkormányzatok, az önerőszükséglet miatt, érezhetően óvatosan bánnak a beruházásokkal, s fejlesztéseket többnyire a pénzügyi lehetőségekkel számolva terveznek csak. A beruházások között szerepelnek közösségi terekkel kapcsolatos fejlesztések, mint művelődésiház-felújítás, fürdőfelújítás, infrastrukturális és településfejlesztési beruházások — útépítés, autóbuszvárók megvalósítása, térfigyelő rendszer kialakítása, szennyvízcsatorna-hálózat bővítése, közvilágítás-fejlesztés, hídfelújítás —, de sor kerül eszközök beszerzésére is.
A sűrűn változó feltételek miatt azonban még így is várható, hogy évközi módosítások követik majd egymást.