Rékasi Károly beavatott minket, hogy ismerte meg Détár Enikőt

S hogy kiről, miről is van szó? A jászberényi születésű Rékasi Károlyról és Bergman: Jelenetek egy házasságból című darabjáról. Azt gondolhatnánk, hogy elszármazott jászberényiként nagy rendszerességgel lép fel szülővárosban. A színésszel a napokban beszélgettünk.

— Feleségeddel, Détár Enikővel jászberényi fellépésre készültök. Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból című darabját mutatjátok be a Lehel Film-Színházban. Mit jelent számodra a város szülötteként, itthon fellépni?
— Három évadon keresztül játszottuk már ezt a darabot, jelenleg 130 előadásnál tartunk és lassan lezárjuk ezt a fejezetet, új feladatra készülünk. Mégis hiányérzetem volt: Jászberényben nem tudtunk vele megjelenni. Igaz, a helyiekkel korábban is felvettem a kapcsolatot, de nem mutatkozott fogadókészség. Nagyon fájt, rosszul esett, hogy a „gyerekemre” nem kíváncsiak a szülővárosomban. Pedig fontosnak éreztem bemutatni ott, ahol megszülettem, ahol házasságot kötöttem Enikővel, ahol megkereszteltük mindkét gyermekünket. Ugyanakkor jász szívóssággal, a reményt fel nem adva újból jelentkeztem, és egyszer csak egy olyan ember került döntési helyzetbe az intézmény élén, aki megfelelő érdeklődést és nyitottságot mutatott.

Ennek eredményeként május 19-én bemutathatjuk ezt a darabot. Egy gyönyörű kör zárul így be. Először ugyanis Nyíregyházán mutattuk be a darabot, abban a városban, amit szakmai szülőhelyemként tartok számon. A főiskola után három káprázatos évet töltöttem ott. A szakmai szülőhelyemen játszottuk először a darabot, és nagyon úgy tűnik, hogy a valódi szülőhelyemen mutatjuk be utoljára. A kör bezárul, két rendkívüli helyet közrefogva, amitől nagyszerűbbet remélni sem mertem volna.

— Jászberényben pedig nem csak más szerepeidből, a tévéből ismernek. Gyerekkori barátokat, iskolatársakat köszönthetsz itt.

— Ráadásul május 19-én, és ez nem csak azért érdekes, mert akkor lesz a BL-döntő. Azért különösen szép dátum ez számunkra, mert Enikővel május 19-től számítjuk az együtt létezésünket. Nem a házassági évfordulónkat ünnepeljük, hanem azt az időpontot — egy házibuli dátuma ez —, amikortól egymás párja, egymás társa vagyunk. Valóban más itt játszani, hiszen sok-sok ismerőssel együtt itt lesz például három olyan volt középiskolai osztálytársam is, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot.

Az Erősáramú Szakközépiskolában végeztem, mint háztartásikisgép-szerelő. A következő felsorolás pedig mutatja, hogy a szakma mellett nyitottságot, széles látókört is kaptunk, hiszen az élet számos területén megálltuk helyünket. Itt lesz Tóth Gábor, aki Jászberényben tűzoltó volt, érkezik Tiszatenyőről Kazinczy István, aki ott polgármesterként végzi feladatait, illetve eljön Ulics István Berettyóújfaluról, aki pedig a környék legnagyszerűbb háztartásigép-szerelője. Négyünk közül egyedül ő az, aki a tanult szakmánkat viszi tovább, és tényleg rendkívül jó mesteremberré vált.

Lezárul egy fejezet, tovább akarnak lépni

Rékasi Károly és Détár Enikő a napokban kezdte meg Warren Adler: Rózsák háborúja című darabjának próbáit.
— A „jeleneteket”, azért választottuk annak idején, mert olyan darabot kerestünk, amelyben mindkettőnknek azonos nehézségű feladata van. Együtt szerettük volna megmutatni közös szerelmünket, a színjátszást. Most, hogy ez a fejezet lezárul, tovább akarunk lépni. A Bergman-előadás elgondolkodtató, de a humort hiányoltuk belőle. A Rózsák háborúja — amelynek műfaja fekete komédia — régóta munkált bennünk. Amit a bergmani házaspárnál csak gondolatban jelenik meg: mit tennék most Én a másikkal...? Azt a Rózsák háborújában meg is teszik, viszont az utolsó pillanatban mégis egymásért nyúlnak.

Banka Csaba -->