Kétmotoros helikopter híján akár meg is halhat az ember

A mentőszolgálat tájékoztatása szerint azonban hamarosan kiírják a szükséges közbeszerzési eljárást.

A megyébe számos esetben kellett a mentőhelikopter segítségét kérni az elmúlt hónapokban. Legutóbb március 10-én Karcag és Bucsa között történt egy baleset, ahová sietnie kellett. Itt két személyautó frontálisan ütközött, az egyik jármű úgy összeroncsolódott, hogy ki kellett vágni az utast, aki súlyosan megsérült. Érte érkezett a helikopter, amely elszállította a kórházba a sérültet.

A négyes főút baleseteinél is gyakran kérik a helikopter segítségét, legutóbb két személyautó ütközött össze a megyehatárhoz közel, amely során egy súlyos, életveszélyes állapotú férfihoz érkezett a légi járművön a segítség. Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb baleseténél is ott voltak, amikor egy kisbuszban utazók közül öten meghaltak egy karambolban Karcag külterületén.
De olyan eset is előfordult, amikor egy súlyosan megégett fiút kellett vinnie a mentőhelikopter személyzetének Szolnokról Budapestre.
Az uniós rendelkezések szerint azonban lakott terület felett nem repülhet egyhajtóműves helikopter. Márpedig a légimentő-szolgálat által használt járművek közül a Debrecenben és a Szentesen állomásozó is ilyen. A szabályozás ez év október végén lép életbe.

Az említett két bázis gépe – épp ezek fedik le megyénket – így alkalmatlanná válik a mentésre. A légi mentők eddig tizenöt percen belül minden sürgős esethez eljutottak az ország hét különböző pontján elhelyezett légimentő-bázisnak köszönhetően. Ilyen működik Budaörsön, Debrecenben, Miskolcon, Szentesen, Pécsett, Balatonfüreden és Sármelléken. Egy helikopter nagyjából hatvan kilométer sugarú kört lát el, így a hét bázis az ország körülbelül 85 százalékát fedi le. A debreceni és a szentesi gép kiesésével azonban Kelet-Magyarország jelentős része ellátatlanná válna.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] A légimentők bármikor startra készek a mentésre. Csak ma már nem mindegy, hány motorollal?!
Fotó: AS
[/caption]

A közelgő időpont kapcsán természetesen megkerestük az Országos Mentőszolgálatot is.
– A két érintett mentőhelikopter pótlásáról gondoskodunk, ehhez a forrást a kormányzat biztosítja. A tárgyban hamarosan közbeszerzési eljárás indul annak érdekében, hogy a légimentés folyamatosságát továbbra is mindenhol fenntartsuk – tájékoztatta lapunkat Győrfi Pál kommunikációs és pr igazgató.
– Már 2010 tavaszán nyilvánvaló volt, hogy mi várható a két egy hajtóműves helikopterrel kapcsolatban – nyilatkozta kérdésünkre válaszolva dr. Túri Péter, aki éveken keresztül irányította a magyarországi légi mentést, gyakorlatilag az ő nevéhez fűződik a jelenlegi rendszer kialakítása.
A konkrét probléma túl azon, hogy két bázis leállását eredményezheti, további fontos kérdéseket is felvet. Többek közt azt, hogy egy korábbi baleset után az elmúlt 3 évben miért nem sikerült tartalék helikoptert beszerezni, mely most enyhítené a gondokat?

A térség települései adtak pénzt a szentesi bázisra

A szentesi légimentő-bázis 2009-től működik, s hosszas szakmai és politikai viták előzték meg létrejöttét. Szakmai szempontok szerint ugyanis itt volt értelme bázist létesíteni, ám egyes elképzelések hosszú ideig Szegedet részesítették előnyben. Végül az érintett települések összefogásának köszönhetően 2008-ban 40 millió forint gyűlt össze a szentesi bázis létesítésére, melyhez megyénk önkormányzata ötmillió, míg Szolnok városa egymillió forinttal járult hozzá. Azóta az esetek túlnyomó többségében életmentő munkát végeztek a légi mentők, akik a riasztástól számított 2–3 percen belül a levegőbe emelkednek és 15 percen belül a helyszínre érnek. Jász-Nagykun-Szolnok megyébe elsősorban Szentesről és Debrecenből érkeznek mentőhelikopterek, de olykor a budaörsi, illetve a miskolci központot is riasztják.