Ilyen a magyar találékonyság! - szokatlan anyagból építkeznek Tiszatenyőn

Csendes kopácsolás hallatszik a tiszatenyői iskola mellől. A négylakásos sorház falai már állnak, tető is védi a csapadéktól a  belső tereket, főleg a vályogból felhúzott falakat.
– A vályogot abból a sárból, iszapból készítettük, melyet közmunkásaink termeltek ki az árkokból – mondja Kazinczi István polgármester. Kérdő tekintetünkre elmagyarázza, Tiszatenyő kifejezetten belvizes település. Sokat gondolkodott azon, mit lehetne a rengeteg saras-gazos földdel kezdeni. Építsenek belőle hegyet? Töltsenek fel lapos területeket?
– Az jutott eszembe, mi lenne, ha vályogot vetnénk belőle?! A vályogból aztán házakat építenénk, így megoldódna a szociális bérlakás problémája a településen. Számos közmunkásnak értékteremtő munkát adhatnánk, a helyi családoknak pedig otthont – folytatja a polgármester.

[caption id="" align="alignleft" width="425"] Esővízelvezető árkokból kitermelt iszapból vetnek vályogot Tiszatenyőn. A téglákból aztán bérlakásokat építenek, így adva munkát a közfoglalkoztatottaknak és otthont a fiatal családoknak FOTÓ: Mészáros János
[/caption]

Ötletét nem titkosította ötven évre, hanem előadta a Belügyminisztériumnak, támogatást is remélve tőlük. Tervei kedvező fogadtatásra találtak.
– A sors iróniája, hogy ötleteim alapján például Baranyában sokkal hamarabb elkezdődhetett az ifjúsági lakópark építése vályogból, mint nálunk. Ott már át is adták a fiatal családoknak az első ilyen sorházat – fűzi hozzá Kazinczi István, hozzátéve, náluk két éve kezdődött el a megvalósítás.
– Mindenek előtt közmunkásaink fogták a lapátokat, talicskájukat és a hordalékot, az iszapot kiszedték a csapadékvíz elvezető árkokból. Majd beszereztünk egy vályogvető gépsort, melynek segítségével elkezdték gyártani, majd szárítani a téglákat. A konkrét építkezés tavaly kezdődött.

Kiderül, az országban tíz helyen létesül hasonló lakópark, tenyői mintára.
– A miénk tavasszal lesz készen, jelenleg a belső munkálatok zajlanak. Minden lakás tetőteres lesz, egy plusz két félszobás és összesen 60 négyzetméteres. Négy család költözhet ide, a jelentkezőknek január 15-ig kell lakásigénylési pályázatot beadni önkormányzatunkhoz.

[caption id="" align="alignleft" width="425"] Már a belső munkálatoknál tartanak a szokatlan alapanyagból épített bérlakások kialakításánál, a közmunkások tavaszra mindennel végeznek FOTÓ: Mészáros János
[/caption]

A képviselőtestület bérlakásaiba nem enged be akárkit. Szigorú pontozási rendszeren megy át az, aki szeretne e lakásokban élni. Összesen 118 pontot lehet „összegyűjteni” minden családnak, szociális rászorultság alapján. Súlyozzák, ha valaki gyermekét egyedül neveli vagy ha már több éve lakik a községben. Kifejezetten sok, 15 pontot kap az, ha valaki háromgenerációs családban él. További pontokat remélhet, aki legalább tíz hónapig igazolhatóan dolgozott vagy ha az elmúlt három hónapban időben befizette számláit és nincsen közüzemi tartozása. Ugyancsak plusz pontot ér, ha a pályázó jelenlegi lakókörnyezete rendezett, tiszta.
– Minden lakónak vállalnia kell, hogy lakáselőtakarékossági számlát nyit vagy ha már rendelkezik ilyennel, azt a futamidő végéig nem szünteti meg. Egyébként már mostanáig jóval többen jelentkeztek, mint ahány családnak bérlakást tudunk adni. De semmi gond, hamarosan újabb vályogházakat kezdünk építeni, éppen ide, a másik mellé – biztatja a tenyőieket Kazinczi István.

Ez a mai magyar valóság

– A „sárból-ház” lakások? Arrafelé vannak, mindjárt elkészülnek! – mutatja egy kerékpáros az irányt, hol találjuk a leendő önkormányzati vályogházakat. – Első hallásra igazán furcsa dolog ez... hordalékból építkezni, ki hallott már ilyet?! De a magyar ember találékony! Végülis... olcsó alapanyag és el kell ismerni, a vályog igazán jó hőszigetelő! – gondolkodik hangosan a hölgy. De mint mondja, akárhogy is nézzük, a ”sárból-ház” otthonok mégiscsak a mai magyar valóságot tükrözik.