Aggódhatnak az önkormányzatok?

Érdemes tudni: a néhány hónapig munkaviszonyban álló közmunkásokat ugyanis kettős mércével mérik: a statisztikában munkavállalónak számítanak, de a munkaügyi központ álláskeresőnek tekinti őket, akik rövidebb-hosszabb ideig szüneteltetik a regisztrációt. A gondok pedig ott kezdődnek, hogy ha a település emiatt már számít halmozottan hátrányosnak, akkor kevesebb a támogatás jár neki a gyermekvédelmi kedvezményhez, a gyermekétkeztetéshez, az uniós és állami pályázatok önrésze pedig a továbbiakban számukra már nem 10-15 százalék lesz, hanem 50 százalék.

– Nálunk jól működik ugyan a közmunkaprogram, de emellett sok a munkanélküli is, így bizakodunk, hogy nem esünk ki a kedvezményezettek köréből – nyilatkozta Vékonyné Házi Eszter, megye legkisebb falvának számító Hunyadfalva polgármestere. – Halmozottan hátrányos településként száz százalékos támogatottságra vagyunk jogosultak, egyébként viszont csak 60-70-80 százalékos támogatást kapnánk a közmunkaprogramra, akkor pedig nagy gondban lennénk. Az önerőt még véletlenül sem tudnánk kigazdálkodni. Az állástalanoknak így is csak a felét tudjuk is foglalkoztatni; egy részük nem is hajlandó dolgozni és ezt meg is mondja, de olyanok is vannak, akiket mi nem szeretnénk felvenni, mert tudjuk, hogy nem csinálja meg, amit rábízunk. Aki viszont szeretne dolgozni, annak megadjuk a lehetőséget; ők jól is végzik munkájukat. Reméljük, ez lehetőség továbbra is megmarad.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Hegedűs Imréné (jobbra) és Papp Istvánné közfoglalkoztatottként dolgozik Kuncsorbán. A fóliasátrakban termő zöldségfélék folyamatos munkát adnak számukra. Fotó: Mészáros János
[/caption]

Megyei szinten Tiszasüly is a halmozottan hátrányos helyzetű települések közé tartozik. Pollák Tibor polgármester arról tájékoztatott, jelenleg 42 helyi vesz részt a közfoglalkoztatási programban, ami munkanélküliek körülbelül 60 százalékát jelenti.

– Nem is volt még olyan, hogy egyszerre ennyi embernek munkát tudtunk adni – mondta a polgármester. – Száz százalékos támogatást kapunk, de így is nehéz a helyzetünk, hiszen az eszközöket nekünk kell biztosítanunk. Ha kevesebb támogatást kapnánk vagy teljesen önerőből kellene a munkabért fizetni, biztos, hogy sokkal kevesebb rászorulót tudnánk a programba bevonni. És hiába dolgozik most a munkanélküliek adott százaléka, ez csak átmeneti, októbertől a fele ismét munka nélkül marad, lejár a szerződése. Alacsony képzettségű emberekről van szó, így a munkaerőpiac nem tudja felszívni őket, így nem valószínű, hogy javulna a helyzet.

– Bennünket nem fenyeget az a veszély, hogy a közfoglalkoztatottaink miatt kerülnénk ki a hátrányos helyzetűek köréből – mondta el kérdésünkre válaszolva Rédai János, Kuncsorba polgármestere. – Évek óta közel azonos a létszám, mintegy harminc főt tudunk alkalmazni a közmunkaprogram keretében. Ennél sajnos jóval többen vannak munka nélkül a községben, így az elbíráláskor ez nem mérvadó. Természetesen jóval nehezebb lenne a helyzetünk, ha már nem számítanánk hátrányos helyzetű településnek, hiszen a pályázatok önerejének meghatározásakor ez többnyire elsődleges szempont.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke az aggodalmakra így reagált: „Az önkormányzati feladatfinanszírozás idei költségvetését nem befolyásolja, hogy hol hány közmunkást foglalkoztatnak. Ennek leghamarabb a jövő évi büdzsére lehet hatása, illetve hosszabb távon valóban érintheti az európai uniós pályázatokat".

Az érdekképviselet elnöke arra is rámutatott, hogy közmunkaprogramok révén a településeknek kevesebb rászorulóról kell gondoskodniuk, azaz kevesebb a feladatuk is. Aki közmunkásbért kap, nem csupán kikerül az állástalanok statisztikájából, és bekerül az adófizetők közé, hanem kevésbé szorul rá az állami szociális háló nyújtotta anyagi, tárgyi támogatásra – például tűzifára. Igaz ez még akkor is, ha a közmunkásbér elmarad a minimálbértől, és mindkettő alacsonyabb, mint a létminimum.