Tábor az egészséges kutya-ember barátságért

– Bogi, gyere ide! – hívja a szöszi kislány kutyusát. Bogi fülét hegyezve irányt változtat és azonnal rohan kis gazdájához. A kislány virslidarabkával jutalmazza kedvence engedelmességét, de ő is dicséretet kap határozottságáért az oktatóktól.
– Ilyen és ehhez hasonló könnyebb-nehezebb feladatot kell teljesíteni a táborozó gyerekeknek és kutyáiknak – mondja Szűcs Andrea, a Szolnoki Kutyaiskola és egyben a tábor vezetője, miközben figyeli a fiatal tanítványok munkáját.

– Tapasztalatom, hogy nagyon sok az a gyermek, aki nem tud kommunikálni a kutyákkal, sokszor még a családi kedvenccel sem. Vannak picik, akik egyenesen rettegnek a négylábúaktól, sikoltozva, hadonászva próbálják elzavarni a kutyust vagy éppen elszaladnak előle. Pedig ennél rosszabb dolgot nem is tehetnének... – állítja, elmagyarázva, ezek a kellemetlen helyzetek egy kis tanítással könnyen orvosolhatóak lennének.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] A kutya-ember barátságot öregbítették a táborban FOTÓ: Mészáros János
[/caption]

– Nincsen belekódolva a génjeinkbe, hogyan kell egy kutyával szemben viselkedni. Ezt bizony tanulni kell. És ez a tábor éppen erre való: a fiatalok megtudhatják, különböző helyzetekben hogyan reagáljanak a kutya magatartására, megmutatjuk nekik, hogyan kell saját kedvenceiket alapvető engedelmességre szoktatni – fűzi hozzá Andrea, aki szerint jó lenne az iskolában osztályfőnöki órákon is bemutatni a diákoknak a kutyanevelés útját-módját. Erre szerencsére több intézmény is nyitott, például a Szandaszőlősi vagy a Katolikus Általános Iskola.

– Van egy kislány, akit a szülők azért küldtek hozzánk, mert a lány retteg az ebektől. Szeretnék, ha ez megváltozna. Más viszont rajong értük, még a tánctáborát is otthagyta, csakhogy részt tudjon venni a foglalkozásokon. Más és más a motiváció a gyerekeknél, akikben azonban közös, hogy mindannyian tisztelik az állatokat – bólogat a táborvezető.
– Én már túlkorosnak számítok – nevet a 13 éves Lantos Levente, aki jack russel fajtájú kutyájával érkezett a táborba. Levi nem is gondolta, milyen okos kutyája van, pár nap alatt rengeteget tanult az eb.
– Már érti a vezényszavakat, leül és lefekszik, ha utasítom őt. Ritka az a tábor, ahol gazda és kutya együtt lehet...

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] A tábor résztvevői hasznos ismeretekkel térhettek haza FOTÓ: Fodor Orsolya
[/caption]

A 12 éves Pataki Kitti nagymamája pulijával dolgozik.
– A mi kutyusunk ugyanis nagyon félős, őt nem akartam elhozni ide. Inkább mama kutyáját okítom. Mami azt mondta, nem lesz könnyű dolgom majd vele, mert nem fogad szót senkinek, de ezt cáfolom: már ő is tud ülni, lábhoz állni, idejön mindig hozzám, ha azt kérem tőle – meséli lelkendezve Kitti, majd felidéz egy korábbi történetet:
– Emlékszem, egyszer éppen hazafelé indultam a suliból, amikor elém toppant egy hatalmas kaukázusi juhász. Nagyon megijedtem és elkezdtem szaladni előle. Ekkor rám szólt egy néni, hogy álljak meg, tegyek úgy, mintha észre se venném. A kutya tényleg eloldalgott tőlem, már nem voltam neki érdekes. Ebben a táborban azt is megtanuljuk, hasonló helyzetekben hogyan kell viselkednünk – fűzi hozzá, miközben pulija füle tövét vakargatja...

Ne bántsuk a kutyáinkat!

Szűcs Andrea szerint könnyen elkerülhetőek lennének a kutyaharapások, ha a gyerekek és felnőttek jobban ismernék a négylábúakat. – Ha találkozunk egy vicsorgó ebbel, lehetőleg mindig keressünk egy falat, kerítést és álljuk mellé, így védve a hátunkat. Ne kiabáljunk, ne hadonásszunk és ne is próbáljuk az állatot megrúgni, mert az csak olaj lesz a tűzre. Olyan testtartást vegyünk fel, amivel lehetőleg nem magasodunk a kutya fölé, illetve tudjuk védeni a nyakunkat, fejünket – javasolja a tréner, akinek meglátása, hogy manapság nagyon sok gyerek nemcsak türelmetlen, hanem sajnos agresszív is az állatokkal, amik könnyen vezethetnek kutyatámadáshoz, balesetekhez.