Együtt fél évszázada, boldogságban

Aztán persze gyorsan kiderül, hogy ártatlan évődésről van szó, s ha a jó és rossz arányáról beszélünk, mindenképpen a szép emlékek vannak túlsúlyban azon a bizonyos mérlegen.
– Annak idején inkább még Kolozsikámnak szólítottam, csak az utóbbi években szoktam rá a Kolozsi úrra. Ha már ilyen tekintélyes posztot tölt be a férjem... – meséli mosolyogva Julika, Kolozsi József felesége. Az asszony számára ma már természetes, hogy mindennapjaikat a polgárőrség körüli teendők szövik át.

– Hozzánk mindig jön valaki, mindig akad valami megoldandó feladat, szerveznivaló, reggeltől estig akad teendő – mondja Kolozsi József, aki immár „csak” az országos polgárőrszervezetben tölt be fontos pozíciót a helyi egyesület vezetése mellett.
– Mióta lemondtam a megyei egyesület vezetéséről, jelentős mértékben lecsökkentek a tennivalóim, így a feleségem számára kicsit szokatlan is volt, hogy több időm van, de mostanra újra megszaporodtak. Újabb és újabb elképzeléseket valósítok meg, nincs idő tehát a pihenésre, unalomra.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Kolozsi József és felesége, Julika mindig szívesen látja a vendégeket FOTÓ: Mészáros János
[/caption]

Elég csak ránézni a házaspárra, látszik, hogy több mint 52 év után is szeretetben, harmóniában élnek. Pedig a kezdet nem volt túl fényes...
– Az első randevúról két órát késett Julika – árulja el a férj, akitől azt is megtudjuk, már jóval korábban kiszemelte magának jövendőbeli feleségét. – Katona voltam, s valami kiegészítés kellett a zsoldhoz, ezért kertgondozást vállaltunk a társaimmal – tudjuk meg tőle.
– Julika meg egy barátnőjével épp a kerttel szemközti házban lakott albérletben, így kezdődött a történetünk.

Az évek során előbb a vendéglátás töltötte ki az életüket, hiszen több büfét is üzemeltettek, majd a kilencvenes évek elejétől egészen a mai napig a polgárőrség körüli teendők körül forog az élet. A férj azonban a ház körüli teendőkből is kiveszi a részét, főként, ha segítségre szorul a felesége.
– Julika nemrégiben eltörte a karját, így most többet kell segítenem a hétköznapi tennivalókban – mondja József.
– Egy időre még a mosogatást is bevállaltam, de aztán azt mondtam: Kolozsiék egy darabig inkább szalvétáról, műanyag villával esznek, úgy egyszerűbb. Csak az a baj, hogy a végén még valaki komolyan veszi és elhiszi – nevet egy nagyot, miközben óvatosan a tálcára teszi a finom porcelánból készült kávéscsészét...

Nagy konyhát visznek

Talán a vendéglátós múlt teszi, talán egyszerűen csak a vérükben van a szíves vendéglátás, de Kolozsiéktól még véletlenül sem távozhat étlen-szomjan a vendég. A feleség hétköznapokon is folyamatosan a konyhában sürög, hát még amikor hazatér a család. Lányuk Hatvanban, fiuk Kengyelen él a családjával, így amikor hazatérnek a négy unokával, természetesen a gyerekek minden kívánságát igyekeznek teljesítni a nagyszülők. Nagy kedvencnek számít a töltött káposzta, de általában mindenki más rendelést ad le. Így aztán gyakran előfordul, hogy egyszerre kerül az asztalra bakonyi szelet, rántott hús és brassói. Nehogy valaki véletlenül éhen maradjon...