Időzsonglőrök

Értelmes, egészséges gyermekem van, akit – lekopogom –, elkerülnek a betegségek, így jóságos doktor néninkkel átlagosan évente egyszer találkozunk. Párom igazi társam mindenben, aki a gyermeknevelésből, háztartásból egyaránt kiveszi a részét. Mégis állandó lelkiismeret-furdalásom van: folyamatosan zsongőrködöm az idővel, levegőben tartva a család, munka, háztartás színes karikáit, nehogy valamelyik a földre pottyanjon

És közben tudom, hogy még mindig én vagyok a kivétel, aki erősíti a szabályt. Hiszen a legtöbb nő nincs ilyen szerencsés helyzetben. Műszakba járnak, egyedül nevelik gyermekeiket, s rettegnek, nehogy megbetegedjen valamelyik, mert a munkahelyen nem nézik jó szemmel, ha otthon maradnak vele. Óvodás, kisiskolás mellett alig marad esélyük új állás elnyerésére, mondván, egy kisgyermekes anyuka úgyis sokat fog hiányozni...

Pedig épp a gyermeket nevelő családanyák azok, akik a leghatékonyabban be tudják osztani idejüket, energiájukat. Nyilván azért, mert rákényszerülnek, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkal koncentráltabban, tervezettebben dolgoznak, mint azok, akik kevésbé kötöttek. Mindezt sokkal inkább előnyként kellene értékelni, nem pedig hátrányként, s ha a munkáltató elsősorban ezt tartja szem előtt, máris bababaráttá válik a mukahely. Akár van róla papír, akár nincs.