Jó tanácsok a kibírhatatlan kánikulák idejére

Fokozott izzadás, szaporább szívverés, ­lelassult gondolkodás, álmosság és általános munkaundor – ­néhány a kánikulai napok hatásaiból. A tartós hőség nemcsak a közérzetben okoz jelentős komfortérzet-csökkenést, de az egészségre is komoly hatást gyakorolhat átmenetileg vagy tartósan. A nyár forró napjaiban fokozottan érdemes odafigyelni magunkra, és érzékenyen reagálni testünk jelzéseire.

Ebben az időszakban gyakoriak a meleg ­miatti rosszul­létek, amit a mentőkhöz ér­kező hívások számának jelentős emelkedése is mutat. Kardos Józsefet, az Országos Mentőszolgálat megyei ­vezető mentőtisztjét kérdeztük arról, mit tehetünk azért, hogy ne értünk jöjjön a mentő a perzselő napokban.

Az ivás létszükséglet

– Kánikulában a legfontosabb, hogy fogyasszunk több folyadékot, de ne alkohol tartalmú italt és cukrozott üdítőt, hanem vizet – ­hangsúlyozta Kardos József.

– Erre azért van szükség, hogy pótoljuk a folyadékot és az ásványi anyagokat, amelyeket a verejtékezéssel elveszítünk. Kánikulában az idősek és gyermekek veszélyeztetettebbek, mert érzékenyebbek a hőmérséklet-változásokra, ezért nekik különösen fontos, hogy több folyadékot fogyasszanak.

– Ráadásul a gyermekeknek alap esetben is jóval nagyobb a folyadékigénye, az időseknél pedig gyakran gondot okoz, hogy nem isznak eleget, mert sokszor megfeledkeznek róla – fogalmazott Kardos József, aki kifejtette, hogy ha nem iszunk meg legalább 1,5-2 liter folyadékot naponta, az kiszáradáshoz vezethet, mert párolgás viszont van, hisz mindenki verejtékezik.

– A kiszáradás jele ha a nyelv repedezett, nem fényes, hanem olyan száraz, mint a tapló, de tünetek még a fejfájás, bágyadtság, később ­pedig az aluszékonyság. Mivel az idősek kevésbé érzékelik a kiszáradás tüneteit, nekik ­mérni kell a bevitt folyadék mennyiségét. Kánikulában egyébként naponta két–három liter folyadékot is meg kellene inni, de ebbe beletartozik például a leves is, amit elfogyasztunk. Étkezés kapcsán amúgy azt javaslom, hogy ilyenkor kerüljük a nehéz ételeket – tette hozzá a mentőtiszt.

A szakembertől megtudtuk, hogy a kiszáradás mellett a hőkimerülés is veszélyes lehet. Erről akkor beszélhetünk, ha hosszabb ideig tartózkodunk a melegben és a test már nem tudja ellensúlyozni a hevülést és a folyadékveszteséget, de a magas hőmérséklet továbbra is fennáll. Ilyenkor a szervezet a hő ellen való küzdelem miatt kimerül.

Szintén fontos, hogy kániku­lában ha valaki szív- és érrendszeri betegségben vagy más krónikus betegségben szenved és szokatlan tünetet észlel magán, vegye fel a kapcsolatot a kezelőorvosával.

A mentőtiszt arra is felhívta a figyelmet, hogy az autóban még két percre se hagyjunk bent se gyermeket, se házi kedvencet, mert annak katasztrófa is lehet a vége.

– Ez általában akkor szokott előfordulni, ha csak kiugrunk a kocsiból egy pillanatra, de abból a pillanatból akár tíz perc is lehet, ha például összefutok valakivel, és elkezdünk beszélgetni vagy más akadályozó tényezők merülnek fel. Az is könnyen előfordulhat, hogy árnyékban álltunk meg az autóval, de mire visszaérünk, a nap már odaér – magyarázta a mentőtiszt.

Türelmetlen közlekedők

Lehet, hogy meglepően hangzik, de nyáron több bale­set történik, mint télen. Ennek számos oka is lehet.

– Az egyik, hogy a nyári időszakban az emberek többet utaznak, és a legtöbben autóval indulnak el nyaralni, vagy csak hétvégi kiruccanásra. Ezenkívül, a kerékpárosok és így a kerékpáros gyermekek száma is megszaporodik az utakon. Nyáron rengeteg vendégmunkás is átutazik az országon, akik szabadságuk idejére hazamennek.

– Ők nagy utat tesznek meg, több száz kilométert is autóznak, gyakran egyvégtében. Ilyenkor előfordul, hogy elfáradnak, elbágyadnak ebben a melegben és elalszanak a volán mögött. Ráadásul a bágyadtság miatt nő a reakció­idő is. Megyénkben a Törökszentmiklós és Mezőtúr közötti hosszú, egyenes úton szoktak elalvásos balesetek történni – világított rá Kardos József a nyári balesetek okaira.

– Mindezt súlyosbítja, hogy azok az autóval közlekedők, akik kánikulában indulnak útnak és nincs klíma a járművükben, mivel szenvednek az úton, szeretnének mihamarabb célba érni. Ez pedig azt eredményezi, hogy idegesebben, ingerlékenyebben vezetnek, és próbálnak mindenkit megelőzni... Ráadásul ilyenkor mindenre másképp reagálunk, de a többi autóvezető is, szóval próbáljunk türelmesebbek lenni a megszokottnál – tanácsolta.

A víz és a felhevült test

– Még egy fontos dologra felhívnám a figyelmet akár bale­set, akár rosszullét esetén, mégpedig, hogy a sérültet vagy a rosszul lévő embert ne hagyjuk a forró aszfalton feküdni. Húzzuk árnyékba, vagy picit billentsük meg, és húzzunk be alá egy ruhadarabot vagy egy plédet.

– Még ha valaki csak pár percig is eszméletlen, mert például elesett a kerékpárral, akkor is égési sérüléseket szenvedhet, ha a pólója felcsúszott, és a meztelen hátával fekszik a hetvenfokos aszfalton – mutatott rá Kardos József, aki azt is felvetette, hogy ebben az időszakban a vízi balesetek is gyakoribbak, melyek egyik oka, hogy felhevült testtel ugrunk a vízbe.

– Ez azért veszélyes, mert azoknál, akik nincsenek hozzászokva ehhez, akár keringésmegálláshoz is vezethet. Ezért történhet meg az, hogy olyan fullad bele a vízbe, aki egyébként tud úszni. Akkor is komoly sérüléseket szenvedhetünk, ha nem elég tiszta a víz, és úgy ugrálunk bele, hogy nem tudjuk, van-e a mélyben farönk vagy uszadék.

Hőségben még egy mentő útra kész

A megyében napi 120-200 esetben vonulnak a mentők a megye 16 mentőállomásról, azonban a ­nyári kánikulában átlagosan húsz–harminc százalékkal megnövekszik a riasztások száma. Ilyenkor gyakoribbak rosszullétek és a krónikus betegek rosszulléte is megszaporodik.

Előfordul, hogy ha nincs ká­nikula­­, akkor is megemelkedik a riasztások száma minden ok nélkül, a megye harminckilenc mentőkocsija azonban még erre a megemelkedett riasztásszámra is fel van készülve.

A mentőszolgálat megyei vezetője elmondta, hogy a megyében hétköznap nappal 39, éjszaka 23, a hétvégén pedig 31 mentőautót futtatnak, de hőségriadó idején, ha szükséges, egy pluszautót beállítanak.

Mit tegyünk, ha valaki rosszul van?

– Lazítsuk meg a ruháját, fektessük le jól szellőző helyre és vizsgáljuk meg – sorolta Kardos József a teendőket.

– Próbáljuk meg felvenni vele a kontaktust, és ha nem tudunk beszélni vele, azonnal hívjunk segítséget. A mentők pontosan megmondják, hogy mit kell csinálnunk. Ha nem tudjuk felvenni vele a kontaktust, vizsgáljuk meg a légzését, hanyatt fordítva, hátra hajtott fejjel.

– Ha van légzése, akkor stabil oldalfekvésbe kell fordítani, amíg a mentő meg nem érkezik és folyamatosan figyelni kell. Ha nincs légzése, akkor meg kell kezdeni az újraélesztést. Ha valaki nem tudja, hogyan kell, a kihangosított telefonon támogatást kap a mentésirányítótól egészen addig a pillanatig, amíg odaér a mentőautó.

Így lehet a meleg elviselhetőbb

– Ha lehet, kánikulában kerüljük­ a megterhelő fizikai munkát és aki teheti, napközben többször zuhanyozzon le hűvös, langyos vízben. Ha erre nincs lehetősége, de úgy érzi, hogy kezd túlhevülni a teste, akkor a lábait hűtse. Tegye bele egy lavór langyos vízbe, mert ezen keresztül is nagyon jól lehet hűlni – javasolta a mentőtiszt.

– A ruházatunkat is körülte­kintően válasszuk meg ilyenkor, tehát inkább bő, laza, szellős ruhaneműket ­viseljünk. Ha ki kell mennünk az utcára, érdemes a nap ellen­ kalapot hordani. Az idősebb emberekre jellemző, hogy ilyenkor is túlöltöznek és esetleg sötétebb ruházatot vesznek fel, ez azonban nagyon előnytelen.

Klímát csak mértékkel!

– Amikor három-négy napja tart már a kánikula, a házak falai átmelegedtek és éjszaka sem tudnak teljesen lehűlni, ezért rendesen pihenni sem tudunk és emiatt a szervezet kezd kimerülni. Ilyenkor nappal tartsuk csukva az ablakokat és éjszaka szellőztessünk.

– Ha légkondicionáló berendezés is van a lakásban, használjuk, de csak mértékkel, mert ha túlhűtjük a lakásunkat, akkor ez komoly légúti és ­ízületi megbetegedéseket okozhat. Ezenkívül, ha nincs megfelelően, évente szervizeltetve, akkor tüdőgyulladásos, szövődményes megbetegedést is kaphatunk – tudtuk meg Kardos Józseftől.