Díszoklevelet vehetett át a karcagi Piroska néni

A Debreceni Református Hittudományi Egyetemen ugyanis gyémánt díszoklevelet vehetett át Kustár Zoltán rektortól. Piroska nénivel otthonában beszélgettünk.

– Derecskén nőttem fel bátyámmal és öcsémmel félárván, mert édesanyánk meghalt leukémiában. Édesapa Debrecenbe járt dolgozni, így az apai nagyszülők neveltek nagy szeretetben bennünket. Később apa újranősült, s ott még három fiú született.

– Nevelőanyánk nagyon szeretett bennünket is – árulja el Piroska néni, aki már kiskorában az udvaron tanítósdit játszott testvéreivel.

– Bár akkor még a tanítóképzőbe jelentkezőknek nagyon komoly felvételin kellett átmenni, de megfeleltem, és négyes átlaggal végeztem el az iskolát. A tanítói oklevél átvételekor találkoztam Fodor Józseffel, aki akkor Derecskén volt mezőgazdasági mérnök.

– 1961-ben házasodtunk össze, majd amikor 1966-ban Csaba­ fiunk is megszületett, úgy gondoltuk, jobb lesz a gyerekeknek városban felnőni, így kerültünk 1970-ben Karcagra. A férjem a Tilalmasi Állami Gazdaságban lett kerületvezető, én pedig a Zádor Úti Általános Iskolában kaptam tanítói állást, majd igazgatóhelyettes lettem.

– Az iskola tanulóinak jó része már akkor hátrányos helyzetű volt. Igyekeztem a szülőkkel jó kapcsolatot kialakítani, készségtárgyakat és földrajzot tanítottam. Nagyon szigorú, de következetes voltam.

– Munkám során olyan nem volt, hogy egy gyermek ne tudja a feladatát megtanulni, de a szigorúságom arra is kihatott, hogy nem voltak hiányzások, pedig a gyerekek jó része az északi városrészről járt ide – mondja Piroska néni, aki nyugdíjasként gyermekeinek, unokáinak él.

– József épületgépészi mérnöki irodában tervező, felesége, Erika pedagógus-hitoktató­. Dávid fiuk Angliában dolgozik, az ikrek, Balázs Debrecenben mérnökként, Bence Budapesten testnevelőként él.

– Csaba fia Karcagon, a Varró István Szakközépiskolában testnevelő, valamint a KSE kosárlabda-szakosztályában edző. Élettársa, Edit szintén pedagógus, gyermeke, Benedek középiskolás. Csaba nagyobbik fia, Csaba Budapesten él, a Nézőpont Intézet vezetőelemzője, a kisebbik, ­Hunor Budapesten középiskolás.

„Ha összejön a család, mindig valami finomat főzök”

– S hogy ez mennyire igaz, az Bence unokám esküvőjén is kiderült, amikor sms-ben érkezett a következő üzenet: „a mama húslevese sokkal finomabb” – meséli meghatottan Piroska ­néni, aki úgy érzi, a pályán eltöltött harmincöt év nem volt hiábavaló.

Ha az egészsége engedi, szívesen kertészkedik, de a rejtvényfejtés és az olvasás is jó kikapcsolódás számára. Örömmel hallgatja a volt tanítványok életét, például Sánta­ Imréét az első osztályából, aki a kórházban dolgozik, és most újságolta el, hogy nagyapa lett…

Daróczi Erzsébet