2017.10.24. 17:18
Nem tudni, mennyi emléket rejthettek még az elpusztult sírok
Egy különleges, honfoglalás kori lelettel gyarapodott a Jász Múzeum régészeti gyűjteménye.
Régész és történész körökben egyaránt igazi szenzációként fogadták, amely nagy lépésnek számít a korszak megismerésében.
A napokban adtunk hírt arról, hogy egy különleges, honfoglalás kori lelettel gyarapodott a Jász Múzeum régészeti gyűjteménye. Régész és történész körökben egyaránt igazi szenzációként fogadták, hogy egy vélhetően több mint ezer esztendős, a jászberényi határban előkerült aranyozott ezüst süvegcsúcsot mutathatnak be a múzeum állandó kiállításának részeként.
Honfoglalás kori süvegcsúcs Jászberényben
A pusztamonostori gyűjtőtől, Hajzer Kálmántól ajándékba kapott, a honfoglalás kori viselet részét alkotó tárgy, illetve a vele együtt bemutatott többi lelet – kengyel, tűzcsiholó, nyílcsúcsok, gyöngyök – négy sírból kerültek elő, amelyek azóta már megsemmisültek.
A bemutató ünnepi rendezvényén jelen lévő dr. Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója szomorú és egyben örömteli eseményként jellemezte a leletek múzeumba kerülésének történetét. Szomorú, hisz a homokbányában – ahol a sírokat megtalálták – zajló kitermelés miatt nem tudhatjuk, hogy milyen ezredéves emlékeket őrizhettek a sírok.
Örömteli viszont azért, mert voltak olyan, a történelmi emlékeket megőrizni akaró emberek, akik tettek a leletek megmentése érdekében.
– Mintha egy másik, elefántcsontkürtöt találnánk a Jászságban – mondta Gulyás András Zoltán, a Jász Múzeum vezető régésze, amikor a süvegcsúcs lelet jelentőségéről kérdeztük.
Nem véletlen, hogy nagyon sokan gratuláltak az intézménynek azt követően, hogy előkerült ez a különleges érték, egy honfoglalás kori tárgy.
Annak értékét egyébként az is jelentősen növeli, hogy az egész világon nincs belőle máshol. Ugyanakkor a Kárpát-medencében ez a mostani immáron a második.
Banka Csaba
