Kalandos előélet után mára újra eredeti hivatása szerint működik a Szent Imre Kultúrotthon

Az egyik az 1835-ben Szvitek Márton ácsmester által épített klasszicista, egykor a Verseghy Ferenc Gimnáziumnak is otthont adó iskolaépület, a másik a vele egybeépült Szent Imre Kultúrotthon, vagy közismertebb nevén Cserkészház.

Az utóbbit már a huszadik században emelték a gimnáziummal harmonizáló neoklasszicista stílusban, bár a megyei levéltárban található építési iratok szerint készült hozzá egy, a templom- és kolostorépülettel összhangban levő neobarokk terv is.

A megvalósult, ma látható változatot Sipos István építész és építési vállalkozó, a másikat Kellerman László szolnoki építőmester rajzolta, aki az iratanyag szerint az építkezés kivitelezője is volt.

Mindkét terven, az utcai kiugrórésztől eltekintve, hasonló a téglaalapra, téglafalazattal, fagerendás tetőszerkezettel, részben parketta, részben cementlap járófelülettel épült ház alaprajza.

Az utca felől belépve balról az egykori ruhatár, jobbról a mellékhelyiségek fogadják a vendéget, majd innen a nagy színház- és táncterembe jutunk, végén a színpaddal. A színpad két oldalán, már a közönség szeme előtt láthatatlanul helyezkednek el a női és férfiöltözők.

A nagyterem egyik hosszanti oldalán levő ablaksor adja a természetes megvilágítást, míg a másik oldalon az egykori iskola épületébe, illetve az udvari tornácra nyíló ajtók találhatók. Maga az épület az építésiengedély-kérelem szerint nem önálló házként, hanem a mellette álló iskola részeként készült.

A város ki is kötötte, hogy összhatásában igazodjon a tér hangulatához, aminek maradéktalanul eleget is tett. A Szent Ferenc Zárda Plébániahivatal részéről az építési engedély kérelmét 1936. augusztus 27-én nyújtotta be Szabó Polikárp plébános-házfőnök, de a lakhatási engedélyt már Forintos Lőrinc zárdafőnök kérelmezte 1936. december másodikán.

Az iratokból az is kiderült, hogy a telken korábban már állt egy régi épület, az iskolaszolga háza, amit lebontottak. Gyaníthatóan korábban a gimnáziumban volt egy ideig kultúrterem, az új otthon annak helyét vette át.

Az iratokból az is kiderült, hogy miután az iskola egy ideig városi kezelésben állhatott, s utána kapta vissza az egyház, hosszú vita volt a két fenntartó között bizonyos, ebből az időből örökölt kötelezettségek körül.

Az eredetileg is egyházi kultúrháznak készült épület jó néhány kanyar után ma újra eredeti hivatása szerint működik, a belvárosi plébánia kulturális rendezvényeinek ad otthont.