2017.11.08. 06:58
Ha Önt kérdezik, tudta volna, hol van a „csaszar uttya”? Pedig lehet, hogy járt már rajta!
Valamikor az 1980-as években – amikor még Jászkiséren dolgoztam a MÁV Építőgépjavító Üzemben – mesélte el egyik kollégám a következő történetet.
A hétvégén éppen a település határában bicikliztek a fiával, amikor legnagyobb meglepetésükre a földúton feltűnt egy szovjet katonai konvoj, és megállt mellettük.
A páncélkocsiból kiszállt egy katonatiszt, és egy ősrégi térképet mutogatva, tört magyarsággal a következőket kérdezte: „Csaszar uttya, csaszar uttya”. Kollégám rögtön kapcsolt, mert még tudta, hogy a Jászkisérről Jásziványra közvetlenül vezető utat „Császár útjának” nevezik. Így útba tudta igazítani az oroszokat, akiknek ki tudja, milyen korból származó térképükön még ez a földút volt feltüntetve!
De valójában mi volt ez a „Császár útja”, melynek neve nemcsak a Jászságban, de Tiszavárkony környékén, sőt Csépa határában is feltűnik?
A történethez vissza kell kanyarodnunk a magyar történelem egyik leggyászosabb korszakához. 1526-ban, a vesztes mohácsi csata után a török hadak előtt megnyílt az út az ország belsejébe. 1552-ben elfoglalja a szolnoki várat és a környező településeket. Eger hősiesen ellenáll, de végül 1596-ban azt is elfoglalja a török.
Őrsi Julianna Tiszavárkony története című munkájában azt írja, hogy az 1571-es török defterben szerepel először a településnél a „Császár rétje” megnevezés, ami arra utal, hogy ez szultáni birtok volt.
A népnyelv pedig a mai napig megőrizte ezeket az elnevezéseket. És itt tűnik fel a „Császár útja” név is, mégpedig a Tiszajenő és Tószeg közti földút elnevezéseként.
Sőt, írásos nyomát is sikerült felderíteni egy 1935-ben kelt és a megyei levéltárban őrzött Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja iratainál található dokumentumban.
Jászkisér határában 1792-ben egy határleírás kapcsán említik meg a „Császár útját”. Egy 1980-as, a Jászság földrajzi neveit feltérképező kiadványban a gyűjtőknek – az akkor még élő idősebb visszaemlékezők – elmondták, hogy ezen az úton járt a török Szolnoktól Egerig.
Forrás: Beküldött fotó
Sőt, egyesek tudni vélték: maga a török császár használta ezt az utat. Ez azért egy kicsit túlzás, hiszen történeti forrásaink nem igen emlékeznek meg olyan török szultánról, aki ezen az úton haladt volna végig. De nagyvezérek, pasák, török előkelők használhatták! Minden bizonnyal török hadi út volt, ahol gyakran vonultak a hódítók csapatai.
Egy régi jászkiséri határjárás említ egy utat és halmot, ahol a vonuló törökök az 1600-as évek közepén a rájuk rontó hajdúk közül többet levágtak. Minden bizonnyal a hadiúton haladó törököket érte támadás.
Most próbáljuk összerakni a két útrészletet! Szolnok fontos erősség és átkelőhely. Minden törökkori metszeten ábrázolnak egy északra, pontosabban Eger felé menő utat.
Most próbáljuk ezt rekonstruálni! Szolnok után Besenyszög az első állomás: pontosabban akkor Szög és Szentiván nevű települések. Azután következik (Jász) Kisér, majd (Jász)Ivány, Heves, (Füzes)Abony és végül Eger. Szolnoktól déli irányban is megkíséreljük a rekonstrukciót!
Először itt van Tószeg, majd (Tisza) Várkony, Csongrád és végül Szeged. Mindehhez tegyük hozzá, hogy az említett helységekben kikötő és rév is működött a Tiszán. Így már érthető, ha a „Császár útja” elnevezés feltűnik a folyó bal partján is.
Így tehát megállapíthatjuk a „Császár útja” egy török kori hadiút volt, amely közvetlen összeköttetést teremtett Szeged, Szolnok, Eger között. Emléke lassan a feledés homályába merül, de szerencsére írott forrásaink még megőrzik ezeket a legendákat.
Szikszai Mihály,
főlevéltáros
Borítókép: Shutterstock
