Szakmai fórumot és mesteravatót is tartottak megyeszékhelyen

– A KSH adatai szerint nagyjából 45 ezren hiányoznak a munkaerőpiacról, s mondhatjuk, a munkaerőhiány manapság már minden ágazatot érint – beszélt az országos adatokról a tegnapi, Hozam Hotelben rendezett szakmai eseményen Tomcsik Gabriella a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének oktatási és képzési igazgatója, aki hozzáfűzte, Magyarországon a vállalatvezetők 92 százaléka szerint vállalatuk növekedésének legnagyobb gátja a munkaerő hiánya.

– Nem egyedi azonban ez a probléma, ugyanis régiónkban Ausztria és Németország is hasonló problémákkal küzd – mondta el a szakértő, majd annak is hangot adott, hazánk nagyvállalatai közül a győri Audi-gyár és a kecskeméti Mercedes jelentős számú képzett munkavállalót von el egyes hazai térségekből.

A vállalkozókból, diákokból, oktatási intézmények vezetőiből és a magyar munkaadói szervezetek képviselőiből álló fórumon Szolnok munkaerőpiaci helyzetképéről is tájékozódhattak a résztvevők.

Mint megtudtuk, a csaknem 72 ezer lelket számláló megyeszékhely az elmúlt években jelentős népességfogyást könyvelhetett el, amely mára többek közt a fiatal, aktív munkavállalói korosztály csökkenésében is jelentősen érezteti hatását.

– Évek óta működik városunkban a Szolnok hazavár program, amely éppen arról szól, hogy a felsőoktatási intézményekben tanuló, szolnoki lakóhelyű fiatalokat a város, illetve leendő munkáltatójuk ösztöndíjjal segíti.

„Ha pedig visszajönnek Szolnokra, és itt helyezkednek el, akkor a lakáshoz jutás feltételeiben fontos könnyítések érhetők el a számukra”

– ezt már dr. Versitz Éva, a szolnoki polgármesteri hivatal humán igazgatója hangsúlyozta, s kifejtette, a helyi önkormányzat egyik kiemelt kérdése a városi projekt.

Az igazgató arról is beszámolt, a munkaadókkal történt szakmai párbeszédekből világossá vált számukra, hogy az alapprobléma nem az, hogy a fiatalok hol helyezkednek el, hanem, hogy rendkívül gyorsan váltanak és keresnek új munkahelyet maguknak.

– Erre a problémára egy mentorprogramot dolgoztunk ki, melynek célja, hogy a fiatalok munkavállalását mentorok segítsék és támogassák helyük megtalálását a cégen belül – emlékeztetett.

Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke a szakképzés hatékonyságának emelése és a munkaerőpiaci helyzet javítása érdekében a bérek átalakítását szorgalmazta.

– Úgy gondoljuk, a nettó bér pozícióit kell javítanunk. A hagyományos beavatkozások már nem vezetnek eredményre, érdemben kell ugyanis növelni a nettó kereseteket.

– Ez akkor működhet sikeresen, ha nem a bruttó béreket emeljük, mert a kkv szektor nagy része nem képes ezt kitermelni. Ebben a helyzetben van markáns szerepe az állami szerepvállalásnak – részletezte a vezető.

Egy másik szolnoki programon a mestereké volt a főszerep.

– Az Európai Unió 28 országa közül versenyképesség szempontjából a huszonnegyedikek vagyunk, ezen mindenképpen változtatni kell – emelte ki dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, mesteravató rendezvényükön.

Mint hangsúlyozta, mesteri rangot szerezni rendkívül komoly érdem, hiszen nagyon sok munka, elméleti és szakmai tudás áll mögötte. Idén több szakmában 49 fő részére adtak át mesteroklevelet, ezzel együtt megyénkben immár 676 mestert tarthatunk számon.

Ez azért is jelentős, hiszen csak e cím birtokosai képezhetnek szakmunkásokat, akikből ma már komoly hiány van. Az ünnepségen a hosszú időn keresztül magas színvonalon végzett, erkölcsi és szakmai példamutatás terén is kimagasló teljesítményt nyújtó mesterek Arany, Ezüst és Bronz Koszorús Mester díszoklevelet vehettek át.

Arany fokozatú oklevelet Rácz Miklós asztalosmester, Turcsányi István gépjárműjavító és -szerelő mester, valamint Kovács István szobafestő-mázoló-tapétázó kapott, Ezüst oklevelet Balázs Jánosné női szabó mester és id. Pomázi Kálmán gázvezeték- és készülékszerelő mester, bronz oklevelet pedig Demény Györgyné kozmetikusmester vehetett át.

Mi jelenthet megoldást?

Dr. Lits József, a VOSZ megyei elnöke az oktatás és a kreativitás egymásra találását helyezte a fókuszba.

– A megoldás a szakképzés problémáira talán az lenne, hogy egy vállalkozás, talán még a legkisebb is, azt mondaná: gyere hozzám, és én megtanítalak, ha pedig elvégzed a középiskolát, kész munkahelyed lesz.

– Saját magunknak kell megnyernünk a fiatalt, hogy nálunk dolgozzon. A hagyományos oktatási rendszerben elfelejtődött ugyanis a kreativitás, az arra való készség, hogy a világ megy előre, és ha kell, új szakma tanulására van szükség – vélekedett az elnök.

Munkatársainktól