A jászárokszállási fogadó és XII. Károly svéd király története

Természetesen nem szeretnék olvasóinkat visszakalauzolni egészen a honfoglalásig csak addig, hogy megértsük a szállások és csárdák kialakulásának lényegét.

A jász föld a Szent Korona tulajdona volt mindaddig, amíg 1702-ben kénytelenek voltak eladni a a Német Lovagrendnek, mivel üres volt a kincstár. De ezzel az üzlettel a Német Lovagrend nem igazán járt jól, mert az itt élő jászok és kunok nem fogadták el a betagozódást.

Ez nagy részben köszönhető volt a Rákóczi-szabadságharcnak. Ezért már 1731-ben el is adták az invalidus háznak. (Az Invalidus-ház, más néven Károly-kaszárnya Budapest V. kerülete egyik monumentális barokk polgári épülete, ma a Fővárosi Önkormányzat székhelye.)

Önálló gazdasági egységnek számított, birtokokat tartottak fent rajta és rokkant katonákat is szállásoltak. Sajnos gazdaságilag még így sem működött igazán ezért akarták fellendíteni.

Mivel a jászságon mindig sok utazó járt és fontos volt nekik a szállás, így adta magát az ötlet, hogy szállásokat, fogadókat építsenek az út mentén egymástól 25km-es távolságra a lovak váltása miatt. Így épült több fogadó is beleértve a jászberényi, jászapáti, jászfényszarui és a jászárokszállási fogadót.

Feljegyzések szerint az árokszállási fogadó a „Csárdás ház és postakocsi váltóállomás” nevet mondhatta magáénak. Ennek és a többi fogadónak több jó tulajdonsága volt. Egyrészt, hogy estére bezárták és csak egy bejárattal rendelkezett.

Mivel elég sok pénz öszzpontosult itt így nagyon fontos volt a biztonság, hogy a rablók ne tudják kirabolni és agyonütni az itt megszállókat, mint mondjuk a csárdákban. A csárdák mindig magánkézbe voltak ezért sokszor volt betyárok és rablók célpontja.

Az egyik leghíresebb ilyen eset a Hajlati csárda története ahol szinte mindenkit lemészároltak. Bővebben a történetről itt olvashat:

https://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/szornyu-tomegmeszarlas-helyszine-volt-a-hajdan-legendas-korcsma-675929/

A fogadók már csak azért is biztonságosabbak voltak mert minden szoba az udvarról nyílt és jól átlátható volt, hogy ki hogy és hol közeledik. Rendelkeztek természetesen istállóval, borospincével és egy közös étkező helyiséggel. Nem voltak fényűző helyek de igen is tisztességes ellátást biztosítottak, persze a kor viszonyaihoz képest (Wifi nem volt).

Egy legenda szerint XII. Károly svéd király is megszállt itt. Éppen az akkor „világrekordnak” számító 14 napos lovaglásának egyik pihenőhelye volt a jászárokszállási fogadó. Igen érdekes embernek tartják őt.

Megszállott háborúmániás, aki mindemellett nagyon intelligens és kitűnő hadvezért volt. A sok háborúzással sikerült felélni országa vagyonát.

A históriák szerint egyszer egy német fejedelemmel állt csatában, amikor az egyik reggel kíséret nélkül egymagában átlovagolt a német hadvezérhez teázni. Leültek, beszélgettek, megteáztak majd felállt és visszament a saját seregéhez. Hogy ez bátorságra vagy őrültség utal az döntsék el önök, de egy biztos, hogy nem számított átlagos embernek.

XII. Károly svéd király

1682 június 17-én született. Már 1697 december 14-én nagykorúsították, 15 évesen trónra került. Először csak iszákosságáról volt híres, folyton erős italokat ivott és azzal szórakozott, hogy birkákat fejezett le a palotában addig, amíg teljesen el nem öntötte a vér a termeket.

Ám kedvenc medvéjét úgy leitatta, hogy az kiesett az ablakon és elpusztult. Már fiatal korában elsajátította a kor uralkodóitól elvárható műveltséget, több idegen nyelven beszélt.

Legnagyobb hadi bravúrja: a narvai csatában I. Péter orosz cár ötször (más források szerint tízszer) nagyobb létszámú seregét verte meg. A svéd sereg mindössze nyolcezer főből állt, míg az oroszoknál húszezer főt számláltak. Az ütközetet Károly egyedi módszerrel oldotta meg, vizes szalmát gyújtott meg és engedett vízre, hogy a füst összezavarja az ellenfelet és rajtaüthessen.

Halála: Fredrikshald (ma: Halden) erődjének ostrománál halálos fejlövés érte, 1718. november 30-án.

B.Z.