Karcagra került az egyik Magyar Örökség Díj

Az elismerést azok számára hozták létre, akik mintegy a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumát” alkotva tevékenységükkel hozzájárultak társadalmunk erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Most a Nagykunság 1939-ben elhunyt legendás tudósának, Györffy Istvánnak a  néphagyomány- és tehetségmentő munkásságát is elismerték általa.

A karcagi szűrszabómester kun mivoltára büszke leszármazottja önerőből vált a magyar nép tudósává. Fogalommá vált műve, a Nagykunsági krónika megírása mellett, talán rövidre szabott földi létét megsejtve elképesztő iramban kutatta a szűkebb haza mellett a moldvai csángóktól a törökökön át a finnekig mindazt, aminek a legcsekélyebb magyar szálát is sejtette. Emellett foglalkozott a kunokkal, matyókkal, hajdúkkal, írt a magyar népi hímzésekről, a cifraszűrről, ő készítette az első etnikai térképet Dobrudzsáról és Törökország Fekete-tenger melléki területéről, amivel a néprajz kartográfiai módszerének úttörője lett.

Megszervezte a Pázmány Péter Tudományegyetem néprajzi tanszékét, dolgozott a Néprajzi Múzeumban, vezette a Táj és Népkutató Központot. Fáradhatatlan apostola volt a népi-nemzeti magyar művelődésnek, mert mélyen hitt a nép nemzetmegtartó erejében, gondolatai pedig ma éppúgy élnek, mint születésük idején.