Kultúra

2015.05.05. 12:02

"Finn vagyok és félig magyar"

Dechy Sarolta, a budapesti Finn Nagykövetség tanácsadója volt a szolnoki Finnugor Népek Baráti Körének vendége a Verseghy Könyvtárban.

Sz. I.

A finn és magyar származású hölgyet országaink viszonyáról kérdeztük.

– Édesanyja finn, édesapja magyar. Ön melyik nemzethez tartozónak vallja magát?

– Finnországban születtem, tanultam, de többször jártam Magyarországon, mert édesapám idővel hazatelepült. Ma itt élek és dolgozom. Finn az anyanyelvem, s bár beszélek magyarul – a bátyámmal is nem egyszer váltottunk magyarra, de finnek vallom magam, aki felerészben magyar, és nem magyarnak, aki felerészben finn.



– Különböző-e a finnek és a magyarok egymásról alkotott képe?

– Úgy gondolom, nem nagyon. Hasonló a kultúránk és szerintem a magyarok nagyon melegen gondolnak a finnekre és a finnek is a magyarokra. Emellett nálunk is a nyelvrokonság tudata él. Arra is emlékeznek, hogy a háborúban a magyarok segítették Finnországot, bár ennek emléke már főleg az idősebbekben él, az én generációmra nem annyira jellemző.

[caption id="" align="alignleft" width="425"] Dechy Sarolta. Foót: Fodor Orsolya
[/caption]

– Finnország jóléti állammá válása lehet-e példa a mi számunkra?

– Mivel én Finnországban nőttem fel és élvezhettem egy jóléti állam pozitív hatásait, merném azt mondani, hogy jó példának tartom. Egy jóléti állam megalapozásához véleményem szerint sokat kell dolgozni az oktatáson illetve a szociálpolitikán, hogy egy erős, versenyképes középosztály tudjon fejlődni. Bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor szüksége van egy erős szociális hálózat védelmére, ha például munkanélkülivé válik. Nyilván a két ország történelme különbözik egymástól, de talán ez a pár tényező jó példaként szolgálhat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!